Anna Niklasson, Hans Strid, Magnus Simrén, Carl-Peter Engström és Einar Björnsson cikkei

Háttér. Korábban kimutatták, hogy a gastrooesophagealis reflux betegségnek (GORB) jelentősége lehet az asthma kialakulásában, de alig rendelkezünk adatokkal arra vonatkozóan, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD, chronic obstructive pulmonary disease) milyen arányban kell számolnunk GORB egyidejű fennállásával, és semmit nem tudunk arról, hogy e betegcsoportban összességében milyen a gasztrointesztinális (GI) tünetek előfordulási gyakorisága.

Módszerek. Összesen 113 COPD-s beteg töltötte ki az alábbi kérdőíveket: Gastrointestinal Symptom-Rating Scale (GSRS), ROME II Modular kérdőívek (irritábilis bél szindróma kritériumai), Psychological General Well-Being index (PGWB) és Hospital Anxiety and Depression skála. A kontrollcsoportot 82, krónikus veseelégtelenségben (CRF, chronic renal failure) szenvedő beteg, továbbá a svéd átlagnépesség 2000 tagja alkotta.

Eredmények. A COPD-s betegek esetében az összegzett GSRS pontszám 2,12 (1,92–2,28) volt, ami szignifikánsan magasabb, mint az átlagpopulációban kapott 1,96 (1,81–2,12) érték. A COPD-s és a CRF-es betegek között ugyanakkor egyik GSRS-pontszám tekintetében sem mutatkozott jelentős eltérés. A COPD-csoportban regisztrált összegzett PGWB-pontszámok elmaradtak a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek (90 [78–104] vs. 98 [83–113]; p<0,05), illetve az átlagos népesség pontszámától (103 [102–104], p<0,001). COPD esetében negatív kapcsolat mutatkozott a GSRS- és PGWB-pontszámok között (r = –0,48; p<0,001). A COPD-s betegek közül 16-an (14%) feleltek meg az irritábilis bél szindróma Róma II. kritériumainak.

Következtetések. COPD esetén a GI tünetek gyakoribbak, mint egészségesekben, a CRF-es betegekhez képest azonban nincs eltérés. A GI tünetek kedvezőtlenül befolyásolják a pszichés jóllétet (lelki egészséget), ezért diagnosztikai erőfeszítéseket kell tenni a kezelési lehetőségek felderítésére.