Dr. Muzsnai Ágota cikkei

Az osteoporosis korai felismerésének alapja a csontminőség vizsgálata. Legáltalánosabbnak tartott eszköze a noninvazív oszteodenzitometria. Az e célra kifejlesztett eljárások (foton-abszorpciometria, komputertomográfia, szonográfia) közül kettőnek az összehasonlítását végeztük alacsony és magas gyermekek csoportjában.

A tanulmány 10−15 éves egészséges gyermekek csontépülési folyamatát közelíti meg perifériás kvantitatív komputertomográfiás (pQCT ) módszerrel meghatározva a csontsűrűséget és kérdőívvel felmérve az alimentáris kalciumbevitelt, serdülést, fizikai aktivitást.

Azokat a vegyi anyagokat, amelyek a hormonok normális jelátviteli rendszerébe belépve képesek azt megzavarni, endokrin diszruptoroknak nevezzük. Potenciális hatásuk a fejlődés különböző fázisaiban más és más, gyermekek tekintetében kis születési súly, nemi fejlődési zavar, obesitas, koraszülés hozható összefüggésbe jelenlétükkel.

A Budai Gyermekkórházban 1983 és 2007 között 413 congenitalis hypothyreosisos gyermek került felismerésre, közülük 37 gyermeknél a hypothyreosis rendeződött. A kezelt gyermekek magassága, súlya nem tér el az átlagtól, de fejlődésükben néhány jellegzetes vonás kiemelhető.

A congenitalis hyperthyreosis gyógyítható. Korai felismerése és adekvát kezelése esetén – ritkán ma is előforduló – letális kimenetele elkerülhető. A közlemény a lehetséges diagnosztikai és terápiás feltételeket és tapasztalatokat ismerteti.

Az évekig tartó naponkénti injekciós kezelés nehezíti a beteg-együttműködést. A nem megfelelő compliance rontja a terápiás eredményt. A compliance javulása várható továbbá a hetente egyszer (vagy ritkábban) adandó, elhúzódó hatású GH-készítmények bevezetésétől. Újabban az együttműködés objektív ellenőrzése is lehetővé vált elektronikus adatrögzítő penbe történt beépítésével.

A géntechnológiával korlátlan mennyiségben előállítható rekombináns növekedési hormonnal végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a GH nemcsak növekedésihormon-hiányos gyermekek kórosan alacsony termetét rendezi, hanem egyéb kórállapotokban is képes javítani a növekedési sebességet.

A gyermekkori obesitas az esetek döntő többségében a helytelen életmód következménye, amelyhez jelentős mértékben olyan környezeti tényezők járulnak, mint a fokozott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmódból fakadó csökkent kalóriafelhasználás.

A háziorvos nincs magára utalva a diagnózis felállításában, de a laboratóriumi leletek értékelésében könnyű zsákutcába futni. Ebben igyekszik eligazítást nyújtani cikkünk.