James C. Puffer, MD cikkei

Rendszeresen végzett intenzív vagy erőteljes fizikai tevékenység hatására a szív struktúrájában és funkciójában jelentős változások mennek végbe, melyek néha összetéveszthetők a hypertrophiás cardiomyopathiában (HCM) kialakuló eltérésekkel. A sportszív szindróma és a HCM elkülönítéséhez nélkülözhetetlen az alapos klinikai kivizsgálás. Az EKG és az echokardiográfia hasznos lehet, de a két kórkép megkülönböztetéséhez egyéb módszerek, például az edzések abbahagyása is segítséget nyújthat. Ilyenkor ugyanis sportszív szindróma esetén a szív eltérései visszafejlődnek, míg hypertrophiás cardiomyopathiában a szív nagysága változatlan marad.

Versenyszerű sportolás hatására a szívben nagyfokú morfológiai, funkcionális és elektrofiziológiai eltérések alakulnak ki, melyeket összefoglalóan sportszív szindrómának nevezünk. A klinikus számára nehéz feladatot jelent annak a sportolónak az esete, akinek panaszai nem tulajdoníthatók sportszív szindrómának. A szokásos helyzet az, amikor a páciens terheléssel összefüggő kollapszusról, eszméletvesztésről vagy ehhez közeli állapotról számol be, a gondosan felvett anamnézis és a fizikális vizsgálat azonban kevés támpontot ad. A továbbiak során rendszerint EKG-vizsgálatra és/vagy echokardiográfiára kerül sor. Ha az EKG-n kóros eltérések láthatók, vagy ha az echokardiográfia során a septum vagy a szívfal vastagsága a „szürke zónába” esik, felmerül a kérdés, hogy mindez a sportszív szindrómának tulajdonítható-e, vagy esetleg valamilyen más kóros folyamat áll a háttérben.