Dr. Szabó András cikkei

Az osteogenesis imperfecta olyan heterogén betegségcsoportot jelöl, amelyre elsősorban a csontok törékenysége és egyéb kötőszöveti rendellenességek jellemzőek.

Az újabb molekuláris genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek többségénél a COL1A1 vagy a COL1A2 gének mutációja okozza a problémát. E gének kódolják az I-es típusú prokollagén szintézisét, amely a csontszövet legfőbb strukturális fehérjéje1. Radiológiai, klinikai és genetikai kritériumok alapján Sillence2 négy fő csoportba osztályozta a kórképet.

Az osteogenesis imperfecta I-es típusában kismértékűek a csonteltérések, a sclera kék, a testmagasság nem marad el a családban várható mértéktől, és ritkán alakul ki fogfejlődési zavar (dentinogenesis imperfecta). A felnőttkorban megjelenő halláscsökkenésnek is kicsi a valószínűsége. Ebben a formában a sejtek az I-es típusú prokollagén mintegy felét képesek szintetizálni a heterozigóta formában jelentkezett COL1A1 gén mutációja következtében.

A normális I-es típusú prokollagén molekula stabilitását két proa1(I) fehérjelánc biztosítja. Ha az egyik lánc szintézisében zavar támad, akkor az I-es típusú prokollagén fehérje mennyisége a felére csökken, és a fehérje stabilitása is jelentősen romlik. Előfordul olyan mutáció is, ahol mindkét stabilizáló proa1(I) fehérjelánc szintézise hiányzik. Ebben az esetben a kollagén fehérje már a szintetizáló sejt vagy a kötőszöveti proteázok hatására lebomlik. Az osteogenesis imperfecta hátterében az I-es típusú kollagén képződésének zavara áll, ezért a kollagénszintézist kedvezően befolyásoló kezelésektől várható jó eredmény.

Az osteogenesis imperfecta súlyosabb formáiban (II-es típus: perinatalisan letális; III-as típus: progresszív deformáló; IV-es típus: enyhe vagy mérsékelt) a COL1A1 vagy COL1A2 gén olyan mutációit írták le, melynek következtében a kollagén hármashélix-szerkezetének aminosav-szekvenciája változik meg, vagy az előbb már említett proa1(I) fehérjelánc karboxil-terminális vége sérül.