Szabolcsi Orsolya, Nagy-Toldi Annamária, Zeher Margit, Végh Judit cikkei

A szisztémás sclerosis a kötőszövet generalizált megbetegedése, kötőszöveti proliferációval, fibrózissal jellemezhető. Nemzetközi tanulmányok eredményei szerint szisztémás sclerosishoz gyakran társulnak daganatos betegségek, a két leggyakoribb a tüdő és az emlők neoplasztikus elváltozása. 40 éves nőbetegünk esetében a 2007 májusában a bal emlőben észlelt göb szövettani vizsgálata invazív carcinomát igazolt. Neoadjuváns kemoterápiás kezelést követően 2007. decemberben bal oldali mastectomia, posztoperatív irradiációs, majd hormon- és trastuzumab (Herceptin) kezelésben részesült, amit testszerte jelentkező ödéma, fibrózis miatt 2008. decemberben felfüggesztettek. 2009. májusban járt első alkalommal klinikánk immunológiai szakrendelésén, ahol kiterjedt cutan fibrózis tünetei miatt scleroderma irányú kivizsgálást kezdtünk, ami az elvégzett vizsgálatok (immunszerológia, testplethysmographia, szénmonoxid-diffúziós kapacitás teszt, kapillármikroszkópia, nyeletéses röntgenvizsgálat) és tünetei alapján igazolódott. Gondozásba vettük, konzervatív terápia (pentoxifillin, amlodipin, nitroglicerin) alkalmazása mellett folyamatos enyhe javulás észlelhető. Az emlő neoplasztikus folyamatát követően jelentkező scleroderma általában sokkal progresszívebb lefolyást mutat, mint a primeren kezdődő kórforma. Nemzetközi tanulmányok is szoros korrelációt találtak az emlőtumor és scleroderma kialakulása között, de ennek pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Magyar Onkológia 56:50–54, 2012

Kulcsszavak: scleroderma, emlőtumor