Dr. Boér Katalin cikkei

Az utóbbi években a tudományos szakanya­gok elsősorban az onkológiai kezelésekre koncentráltak, kisebb mértékben érintet­tek olyan speciális kérdéseket, mint a bete­gek pszichés támogatása, gondozása, vagy a fizikai aktivitás fontossága a daganatos betegség diagnózisának felállítása után. Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi kiadványa három fontos témában ad nap­rakész szakmai információkat az onkoló­gia speciális tárgyköreiben. Olvashatunk a pszichoonkológia szerepéről és alkal­mazhatóságának lehetőségeiről, a rákos és hematológiai betegek gondozásának szempontjairól és menetéről, valamint az onkológiai betegek fizikai aktivitásának fontosságáról.

A tirozin-kináz-inhibitorokat ma már széles körben alkalmazzák szolid tumo­rok és hematológiai betegségek terápiájában. Óriási előnyük, hogy elkerülhe­tővé teszik a hagyományos kemoterápiák mellékhatásait, de lehetnek speci­fikus toxikus hatásaik – leggyakrabban dermatológiai és gasztrointesztinális területen; hipotireózis és kardiotoxicitás ritkábban fordul elő. A betegek túlélése és a célzott terápiák alkalmazása között egyértelmű összefüggés van, így a mellékhatások megfelelő ellátása igen fontos a felesleges terápialeállítások és dóziscsökkentések elkerülése érdekében.

A lokálisan előrehaladott és áttétes emlőrák kezelésében elsődleges szerepe az endokrin terápiának van, amennyiben a tumor ösztrogénreceptort (ER) expresszál. Ma már széles körben kerül alkalmazásra a hormonterápia egyik fontos képviselője, a fulvesztrant, mely terápiás indikációját a posztmenopauzális inoperábilis, vagy metasztatikus ER-t expresszáló és a HER2-negatív emlőrákok képezik. A fulvesztrant egy intramuszkulárisan adagolható ösztrogénreceptor-antagonista, melynek nagy előnye, hogy nem idéz elő ösztrogén agonista hatásokat. Fulvesztranttal végzett nemzetközi klinikai vizsgálatokban egyrészről a szer hatásosságát vizsgálták, másrészről a terápia optimális dózisának meghatározására törekedtek.

A molekuláris patológiában és a klinikai onkológiában bekövetkezett fejlődésnek köszönhetően egyre közelebb jutunk a daganatok oki terápiájához, és egyre inkább körvonalazódnak az egyénre szabott terápiák feltételei, illetve indikációi. A daganatterápiában napról napra egyre több ismeretanyag áll rendelkezésre, és ez a klinikus számára azt jelenti, hogy egyre sikeresebben tudja kezelni betegeit.
A Mozaik jelenlegi kiadásában olyan közlemények kivonatait nyújtja az olvasó számára, melyek a daganatok kórlefolyásának, célzott kezelésének igen aktuális kérdéseit elemzik, elsősorban az emlő- és a veserák vonatkozásában.