Dr. Varga Zoltán cikkei

A TODAY vizsgálatban a fiatalkori kezdetű T2DM-ben szenvedő fiatal felnőt­tek esetében összességében csökkent szívfrekvencia-variabilitást észleltek.

Azoknál a betegeknél, akiknek életközepi glükózszintje a diabeteses tar­tományba emelkedett, nagyobb kardiovaszkuláris kockázat állt fenn, mint azoknál, akiknél stabil maradt, vagy az emelkedés nem érte el a cukorbe­tegségre jellemző küszöbértéket.

Diab Care, 2019.

A gastrooesophagealis reflux betegség esetében használt Montreal-de­finíció szerint a betegség diagnózisa minden olyan esetben felállítható, melyben a jellegzetes tünetek fennállnak, és a beteg arról számol be, hogy azok zavarják mindennapi életében – függetlenül a tünetek fennállásának időtartamától. Egy másik besorolás alapját az képezi, ha a diagnosztikai vizsgálatok a gyomortartalom visszajutását igazolják a nyelőcső felé, illetve jellegzetes vagy nem jellegzetes tünetegyüttes és/vagy szövődmények megléte bizonyítható.

 Gastroenterol Rev, 2018. március

Korábban még nem kezelt, nem cirrotikus, 1-es genotípus okozta HCV-fertőzés eseteiben a 8 hetes LDF/SOF terápia kiváló gyógyulási arányokat eredményezett, és a HIV-koinfekció nem befolyásolta kedvezőtlenül a tartós virológiai választ.

Antviral Therapy, 2019. január

A 2-es típusú diabetes mellitushoz (T2DM) többféle szolid és hematológiai malignitás fokozott kockázata társul, a nem diabeteses populációval össze­hasonlítva. A korreláció hátterében feltehetőleg részben közös rizikófak­torok, részben az emelkedett plazmaglükózszinttel, inzulinrezisztenciával és hyperinsulinaemiával összefüggő metabolikus eltérések állnak, de nem zárható ki a hosszú távú glükózcsökkentő terápia nem kívánt hatása sem.

International Journal of Cancer, 2018. szeptember

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) diagnózisának megállapítását köve­tően általában monoterápiát indítanak – az American Diabetes Association (ADA) és a European Association for the Study of Diabetes (EASD) irányel­veinek megfelelően. Az első monoterápia azonban gyakran nem elegendő a glykaemiás célértékek eléréséhez és fenntartásához, így alternatíva lehet, hogy az első kezelés már több szer kombinációjával történik.

A szív- és érbetegségek kezelési irányelveinek többsége az ACE-gátlókat ajánlja első vonalbeli kezelésként, az ARB-ket inkább alternatívaként említik azok számára, akik nem tolerálják az ACE-gátlókat. Az itt bemutatott közle­mény összehasonlítja a két gyógyszercsoport alkalmazása melletti kimene­telt és mellékhatásokat. Áttekintve a bizonyítékokat, a szerzők megállapítják, hogy nincs érdemi hatásbeli vagy biztonságossági különbség az ACE-gátlók és az ARB-k között. Az összesített előny-kockázat elemzés alapján nem látják indokoltnak az ACE-gátlók előnyben részesítését az ARB-kkel szemben.

Journal of the American College of Cardiology, 2018. március

A nimesulid hatásosságát és biztonságosságát elemzi ez a nemzetközi szakértői konszenzuscsoport által jegyzett közlemény változatos klinikai helyzetekben, amelyek közös jellemzője az akut gyulladás okozta fájda­lom. A gyógyszert kiemelkedően hatásosnak találták minden vizsgált szituációban, beleértve a diszmenorreát is. Pozitív előny/kockázat arányát sok epidemiológiai adat és tapasztalat támasztja alá az akut fájdalom számos formájában.

Current Medical Research and Opinion, 2016. január