Prof. Dr. Tompa Anna cikkei

A periódusos rendszer 118 eleméből 92 fém. A szervezet számára toxikus fémionok is akadálytalanul juthatnak be a szövetekbe az esszenciális fé­mek kapuin keresztül. Az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen 16 fém fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartá­sában, a fehérjék felépítésében és működésében, az oxidoredukciós folya­matokban. Ha nem elégséges vagy túl nagy mennyiségben vannak jelen, betegségek, mérgezési tünetek alakulhatnak ki. A nem esszenciális fémek dózisuk, expozíciós idejük és sok más faktor függvényében betegségeket, mérgezést, halált okozhatnak. A közleményben ismertetjük a fémek sze­repét a krónikus nem fertőző betegségek és az idegrendszeri degeneratív folyamatok kialakulásában.

A géntoxikológia azokat a DNS szintjén bekövetkező változásokat foglalja magába, amelyek a nukleinsavak szerkezetének megváltozásához, mutá­ciókhoz vezetnek. Amennyiben a mutációk sorozata olyan változásokat okoz, hogy azok a sejt túlélését ugyan nem befolyásolják, de károsíthatják a fiziológiás kontrollmechanizmusokat, és a mutáns sejt függetlenedik a környezetétől, karcinogenezisről beszélünk. A géntoxikológia és a kar­cinogenezis folyamata nem azonos, de szorosan összefügg egymással.

Az immunrendszer fő feladata a szervezetbe kerülő idegen fehérjék, antigé­nek, fertőző ágensek elleni harc, de a szervezeten belül kialakuló daganatos folyamatok elleni küzdelemben is fontos szerepe van. Az immunrendszer reagál a környezeti fizikai (hő, ultraibolya sugárzás, radioaktivitás) és kémiai ágensekre (dohányzás, környezetszennyezés, gyógyszerek) is. Ezek az ágen­sek stimulálhatják a működést (túlérzékenységi reakciók, autoimmunitás), vagy gátolhatják azt (fokozott hajlam a rákra vagy fertőzésekre). Ezekkel a jelenségekkel foglalkozik az immuntoxikológia.

A mérgező hatások manapság nem csupán úgy keletkeznek, hogy valami­lyen vegyszerből, gyógyszerből túladagolás történik, hanem a párhuzamosan szedett gyógyszerek, élelmiszerek, növényi készít­mények, amelyeket az előírásoknak megfele­lően adagolnak, egymás hatását úgy módo­sítják, hogy mérgezési tünetek alakulnak ki. Ennek igen nagy jelentősége van a foglalko­zási, környezeti expozíciók kapcsán, vagy az „egészségipar” által javasolt preventív hatású növényi kivonatok alkalmazásakor. A gyógy­szerek hatásait befolyásolják az élelmiszerek, a fűszerek, az alkoholos italok, kedélyjavítók, nyugtatók, altatók. Ezek az antibiotikumok hatásait is megváltoztathatják, sőt kóros immunológiai reakciókat képesek kiváltani a betegben, aminek hátterében sokszor ge­netikai polimorfizmus állhat.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Az omega-3-zsírsavak az idegsejtek membránjainak legfontosabb építőelemei, nélkülözhetetlenek az agy embrionális kifejlődéséhez, a központi idegrendszer és a retina idegsejtjeinek felépítéséhez. A szervezet megfelelő omega-3-zsírsav-ellátottsága elengedhetetlen már a várandósság idején, valamint a későbbi életszakaszok során is.

A környezeti ártalmak negatívan befolyásolják a gyermekek mentális fejlődését. A kritikus korszak az anyaméhben kezdődik, ezért az anya egészségi állapota, dohányzása, drog- vagy alkoholfogyasztása döntő a gyermek későbbi szellemi képességeinek kifejlődésében.