hirdetés

Az izomőssejtek regenerálásán keresztül növelhető az izomerő - ezt egyelőre egér modellszervezetekben sikerült megvalósítani.

Csökkentette a gyulladást és mérsékelte a sclerosis multiplex progresszióját a testmozgás hatására képződő irizin.

A COVID-19 elleni mRNS-vakcinákkal azonos elven működő oltást fejlesztettek ki kínai kutatók több Ebola vírustörzs ellen.

Egy mesterséges intelligencia által vezérelt gyógyszerszimulációs elemzés adott meglepően jó eredményt, amelyet kísérletesen sikerült igazolni.

Már a légszennyezés kis mértékű emelkedése is összefüggést mutat a Lewy‑testes demencia (LBD), valamint a Parkinson‑kórhoz társuló demencia fokozott kockázatával.

Preklinikai modellekben az EPAC2 gén gátlása javított több jellemző viselkedési tünetet, például az érintésre való túlérzékenységet és a rohamokra való fokozott hajlamot.

 

 

Az utóbbi évtized orvosi gyakorlatá­ban az egyik jelentős előrelépés az atópiás dermatitis, krónikus rhinosinusitis és asthma bronchiale kezelésében alkal­mazható új, hatékony terápiák bevezeté­se. Megfelelő orvosi gondossággal ezek a betegségek korábban is kezelhetők voltak, azonban a terápiás hatékonyság nem bizonyult elég jónak, ugyanakkor az alkalmazott kezelések jelentős mellékhatá­sokkal jártak. E betegségek jellemzően az immunrendszer Th2-es típusú fokozott – és bizonyos fokig szükségtelen – aktivitásá­hoz kötődnek.

A krónikus rhinosinusitis (CRS) a felső légutak gyakori, heterogén gyul­ladásos betegsége, amely az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyájá­nak legalább 12 héten át fennálló gyulladásával jellemezhető. A CRS patomechanizmusának mélyebb megismerése lehetővé tette a célzott biológiai terápiák kifejlesztését. Ezek alkalmazásának fel­tételeit nemzetközi és hazai irányelvek határozzák meg.

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség, melynek számos al­csoportja van. A háttérfolyamatok szempontjából a 2-es típusú gyulladás (T2) előfordulása a leggyakoribb, amely jellemző fenotípusokban jelenik meg. A háttérfolyamatok jobb megismerése lehetővé tette a célzott kezelési lehetőségek előretörését, megváltoztatva az asztma kezelésével kapcso­latos célkitűzéseinket.

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb, és az életminőséget erősen befolyásoló bőrbetegség, amley alapvetően a bőr szerkezeti eltérésének és az immun­rendszer bőrhöz köthető túlműködésének a zavara. A betegség hátterében meghúzódó folyamatok jobb megismerése az utóbbi évek, évtizedek során új, hatékonyabb terápiák bevezetését eredményezte.

 

 

 

 

hirdetés

OTSZ Percek Applikáció

 

Új videó az OTSZ Percek applikációban!

 

A diabéteszes neuropátia a diabetes mellitus egyik leggyakoribb szövődménye, amely jelentősen rontja a betegek életminőségét, korai felismerése kiemelten fontos. Az  érzészavarok talaján kialakuló fekélyek akár amputációhoz is vezethetnek, míg a megfelelő glikémiás kontroll és célzott kezelés lassíthatja a progressziót.
Vajon időben felismerjük a neuropátia különböző, de gyakran alattomos tüneteit?

 

A videók megtekintéséhez olvassa be a QR kódot és töltse le az OTSZ Percek applikációt!
A belépéshez használja az OTSZonline.hu-hoz tartozó e-mail címét és jelszavát. 

         

 

OTSZ PERCEK

 

 

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

2025 januárjában 58 tagú, különböző tudományágakat képviselő nem­zetközi szakértői csoport fogalmazta meg az obezitás új diagnosztikus osztályozását és kritériumait. Javaslatot tettek az obezitás definíciójára, és felvázolták a diagnosztikai kritériumokat, hangsúlyozva a krónikus szisz­témás betegségként való besorolás, a bizonyítékokon alapuló kezelés és a közegészségügyi stratégiák szükségességét. A téma igen alapos körbejá­rását jelzi a 41 oldalas állásfoglalás és a megadott 197 irodalmi hivatkozás. A javaslatról szóló összefoglaló a Lancet folyóiratban jelent meg.

A komplikált hasűri fertőzések (peritonitis, tályog) korai felismerése kulcs­fontosságú az alapellátásban és a sürgősségi osztályokon. A sikeres kezelés az adekvát szupportív és empirikus antimikrobás terápián, valamint a sür­gős sebészeti beavatkozáson múlik.

Az arthritis psoriatica (PsA) krónikus, szisztémás, immunmediált gyulladá­sos állapot, amely komplex módon érintheti a bőrt, az ízületeket, vagy akár a gerincet és az inakat is. A modern kezelési stratégia a „treat-to-target” (T2T) megközelítésen alapul, melynek célja a minimális betegségaktivitás (MDA) mielőbbi elérése. A legújabb EULAR-ajánlások az MDA elérése érde­kében szigorúan korlátozzák az NSAID-ok és a szisztémás glükokortikoidok használatát, előtérbe helyezve a célzott terápiákat. Újdonság a szelektív TYK2-gátlók megjelenése, melyek a jövőben a prediktív biomarkerek (pl. MMP3, CXCL10) validálásával segíthetik majd a személyre szabott, legha­tékonyabb terápia kiválasztását.

Az osteogenesis imperfecta („üvegcsontbetegség”) mind genetikailag, mind fenotípusosan heterogén csontrendszeri diszplázia, amely a kolla­gén – a kötőszövet legfőbb alkotóeleme – rendellenessége következtében alakul ki. Ma már kollagénbetegségként is ismert. A tudomány és a genetika gyors fejlődésével párhuzamosan e kórkép diagnosztikájában és keze­lésében is lényeges változások mentek végbe. Cikkünk célja a betegség újabb típusainak részletes ismertetésével egy olyan forrásanyag biztosítása, amelyhez a jövőben felismert osteogenesis imperfectás betegek pontosabb azonosításáért fordulhat az olvasó. Ezen túlmenően bemutatjuk a kórkép heterogén klinikumát, speciális gyermekkori sajátosságait. Végül részle­tesen áttekintjük az eddig alkalmazott kezelések klinikai értékelését, és a közeljövő nagyon ígéretes terápiás lehetőségét.

A bőr laphámrákja az epidermisz keratinocitáiból kiinduló rosszindulatú da­ganat, amely a basalioma után a második leggyakoribb malignus bőrtumor. Kialakulása multifaktoriális, fő etiológiai tényezője az UV-sugárzás, amely genetikai károsodásokhoz vezet, de kialakulásában a HPV-fertőzés, kró­nikus bőrgyulladás, hegek, ionizáló sugárzás és az immunszuppresszió is szerepet játszhat. A klinikai kép rendkívül változatos, a precancerosisok, az in situ formák felismerése kulcsfontosságú a korai diagnózisban. A ke­zelés alapja a sebészi eltávolítás, előrehaladott esetekben sugárkezelés és immunellenőrzőpont-gátló terápia jön szóba. A prognózis általában kedvező, de magas kockázatú esetekben szoros onkodermatológiai követés szükséges. A megelőzés középpontjában az UV-expozíció csökkentése és a HPV-fertőzés elleni védelem áll.

 

 

A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

A lerkanidipin az újabb generációs kalciumcsatorna-blokkolók egyi­ke, amely hatékony vérnyomáscsökkentő tulajdonságairól és kedve­ző mellékhatásprofiljáról ismert. A jelen retrospektív, három dél-koreai kórház adatain alapuló vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy a lerkanidipin és az amlodipin milyen mértékben képes megelőzni a súlyos kardiovaszkuláris eseményeket (major adverse cardiovascular events – MACE) a hipertóniás betegek körében. A lerkanidipin hatékonysága a MACE prevenciójában összemérhetőnek bizonyult az amlodipinével, és tekintettel arra, hogy korábbi vizsgálatok alapján a mellékhatásprofilja kedvezőbb lehet, megfelelő alternatívát jelenthet a hipertónia kezelésében.

A véralvadásgátló (antikoaguláns vagy trombocitaaggregáció-gátló szer) olyan gyógyszer, amely lassítja vagy gátolja a vér alvadási folyamatát, és fokozott trombózishajlam esetén megakadályozza a szívinfarktus, a stroke, a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia kialakulását.

 A legtöbb ember élete során legalább egyszer megfertőződik a cytomegalovírussal (CMV), de a fertőzés többnyire tünetmentesen lezajlik, azonban legyengült immunrendszer és várandósság idején veszélyessé válhat.

A krónikus kismedencei fájdalom szindróma mindkét nemnél és bármely életkorban előfordulhat, igen gyakori probléma. A kismedence területén jelentkező fájdalom rendszerint több hónapig fennáll, és ha nem fertőzés vagy egyéb szervi eltérés okozza, akkor mondható ki a diagnózis.

Időskorban a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz. Tájékoztatónkból megtudhatja, milyen tényezők segítik elő a mentális problémák időskori kialakulását, és mivel járulhat hozzá az idős ember vagy hozzátartozója a mentális egészség megőrzéséhez.

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetők, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.

A nikotinpótló terápiák régóta a dohányzásról való leszokás elsődleges eszközei, amelyek ugyanakkor szá­mos korláttal rendelkeznek. Az e-cigaretták – amelyek vaporizált nikotintartalmú folyadékbelélegzésével juttatják a nikotint a szervezetbe – ígéretes alternatívaként jelentek meg a nikotintartalmú tapaszokkal és rágókkal szemben. A JACC: Advances friss szerkesztőségi cikke az új bizonyítékokat értékeli, és amellett érvel, hogy ideje volna a klinikai irányelveknek is felzárkóznia az evidenciákhoz.

Bár Hán Lí célja az e-cigaretta feltalálásával a dohányzásról való leszokás elősegítése volt, már a 2000-es évek elején megjelent az a közegészségügyi aggodalom, hogy az ellenkező hatást fogja elérni: használói dohányzókká válhatnak. Erre alapozva szoktak az e-cigarettákra „kapudrogként” hivatkozni. A longitudinális és populáció-szintű elemzések azonban ellentmondanak egymásnak. Foxon és munkatársai jelentős hiányosságokat tártak fel az e-cigarettahasználatot a dohányzás prediktoraként azonosító elemzések módszertanában.

Az Egyesült Királyságban a szakemberek egyre nagyobb bizonyossággal használják az e-cigarettákat a cigarettáról való leszokás támogatásában, és a felhasználói elfogadottságuk is kedvezőbb. A „Swap to Stop” programban csak Angliában több mint 100 000-en szoktak már le sikeresen a cigarettáról az e-cigaretták segítségével.
EKG-fiziológia dióhéjban

OTSZ Percek Applikáció

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2026. június 15-én küldjük ki.

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz