Az egészséges életmód egyszerre növelheti az élettartamot és az időskori funkcionalitást.

A virtuális valóság figyelemelterelő hatásának köszönhetően a szorongó vagy klausztrofóbiás betegeknél is nőtt a sikeres képalkotó vizsgálatok aránya.

A heterogén betegségcsoportot alkotó intersticiális pneumóniák 2025-ös klasszifikációja a korábbihoz képest jelentős különbségeket fogalmazott meg. Az új klasszifikáció a radiológiai és szövettani mintázatokat veszi ala­pul, és kiterjed az ismert eredetű intersticiális tüdőbetegségekre is. A szö­vettani mintázatokon belül két nagy csoportot különít el, az intersticiális reakciótípusok és az alveolusokat kitöltő reakciótípusok csoportját. A jelen összefoglaló az új klasszifikációra építve ismerteti ezt a jelentős betegségcsoportot.

A szívelégtelenség gyakori, prognosztikailag jelentős kórkép. Az alapellátás feladata a korai klinikai gyanú, a differenciáldiagnosztika, a point-of-care diagnosztikai eszközök integrálása a minél korábbi felismerés érdekében, ezáltal javítva a kimenetelt.

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott kezelési módja a gluténmentes diéta. A gluténmentes diéta megszorító jellege, szociális terhe, magas ára miatt azonban a betegek részéről sürgető igény van a diétát helyettesítő gyógyszeres terápiára, illetve hogy lehetővé váljon számukra kis mennyisé­gű glutén fogyasztása anélkül, hogy károsodástól kelljen tartaniuk. 

Az astegolimab egy humán IgG2 monoklonális antitest, amely az ST2- receptor gátlásával csökkenti az IL-33 által közvetített gyulladásos folya­matokat. A fázis IIb ALIENTO vizsgálatban a kéthetente adott astegolimab statisztikailag szignifikáns mértékben csökkentette a középsúlyos vagy sú­lyos exacerbációk gyakoriságát a placebohoz képest. A fázis III ARNASA vizs­gálatban a tendencia hasonló volt, de itt a statisztikai szignifikancia nem teljesült.

Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

A mentális betegséggel élők körében a dohányzás és a nikotinfüggőség aránytalanul nagy egészségterhet jelent, és az érintettek gyakran kevésbé részesülnek leszokástámogatásban. Az Internal and Emergency Medicine-ben megjelent tanulmány egy strukturált, a dohányzási ártalomcsökkentés témáját feldolgozó képzés hatását mérte fel mentális betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében két malawi pszichiátriai klinikán. A vizsgálat fő üzenete, hogy egy rövid, jól strukturált képzés is képes érdemben javítani az egészségügyi dolgozók tudását és felkészültségét a dohányzási ártalomcsökkentés témájában.

Egy friss kohorszvizsgálat eredményei szerint Japánban a hevítéses dohánytermék elterjedése az akut koronária szindró­ma miatti hospitalizáció csökkenő trendjével társult azokban a populációkban és régiókban, ahol a cigaretta füstmentes alternatívájának használata gyakoribb. Az elemzés rövid összegzése a JAMA Public Health-ben jelent meg.