Az új modell az élettani adatokat bőrre helyezett, nem invazív szenzorokból származó jelek alapján értékeli.

Az édesítőszerek közvetlenül befolyásolhatják a bélmikrobiom működését, és hatásuk más vegyületekkel együtt jelentősen módosulhat.

A biomarkerek – a fiziológiás élettani folyamatok, kóros állapotok vagy farmakológiai válaszok objektíven mérhető jellemzői – nélkülözhetetlen eszközzé váltak a modern medicinában. Az elmúlt öt évben a proteomika, a genomika, a folyadékalapú biopszia és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése alapvetően átalakította a biomarker vezérelte ellátás lehetőségeit: a betegségek korábbi diagnózisa, a pontosabb terápiás ellátás és a kezelések valós idejű monitorozása vált elérhetővé. Ez az összefoglaló a legfrissebb szakirodalmat szintetizálja, hogy áttekintést nyújtson a jelenleg a klinikai gyakorlatban használt biomarkerekről a főbb orvosi szakterületeken, bele­értve a gyulladásos megbetegedéseket, a szív- és érrendszeri betegségeket, az onkológiát, a neurológiát, valamint az anyagcsere-rendellenességeket.

A kardiometabolikus rizikófaktorok évekkel a klinikai események előtt rontják a prognózist. Bár az életmódváltás hatékony, a sikeres megvalósítás egyéni szinten mégis ritka. Hazánkban a prevenció jellemzően szuboptimálisan érvényesül, ezért a rendszerszintű beavatkozások elengedhetetlenek.

A kardiorenális szindróma a szív- és vesebetegségek széles spektrumát öleli fel, ráadásul az egyik szerv akut vagy krónikus állapotromlása kiválthatja vagy ronthatja a másik szerv diszfunkcióját. Ezek a folyamatok számos mó­don befolyásolják a szív és a vese interakcióját, beleértve a hemodinamikai kölcsönhatást az elégtelen szívműködés és a vesék erre adott válaszreakciója között, de a neurohormonális változásokat és gyulladásos eltéréseket is, melyek az egyes fenotípusokat jellemzik.

Az atópiás dermatitisz kezeléseként alkalmazott dupilumab nemcsak a lát­ható bőrtünetekre hat, csökkentve a viszketést és a vakarózásra késztetést, de helyreállíthatja a bőr idegrostsűrűségét is.

Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

Egy friss kohorszvizsgálat eredményei szerint Japánban a hevítéses dohánytermék elterjedése az akut koronária szindró­ma miatti hospitalizáció csökkenő trendjével társult azokban a populációkban és régiókban, ahol a cigaretta füstmentes alternatívájának használata gyakoribb. Az elemzés rövid összegzése a JAMA Public Health-ben jelent meg.

A nikotinpótló terápiák régóta a dohányzásról való leszokás elsődleges eszközei, amelyek ugyanakkor szá­mos korláttal rendelkeznek. Az e-cigaretták – amelyek vaporizált nikotintartalmú folyadékbelélegzésével juttatják a nikotint a szervezetbe – ígéretes alternatívaként jelentek meg a nikotintartalmú tapaszokkal és rágókkal szemben. A JACC: Advances friss szerkesztőségi cikke az új bizonyítékokat értékeli, és amellett érvel, hogy ideje volna a klinikai irányelveknek is felzárkóznia az evidenciákhoz.