Hevített dohánytermékek és akut koronária szindróma: populációs trendek Japánból
Egy friss kohorszvizsgálat eredményei szerint Japánban a hevítéses dohánytermék elterjedése az akut koronária szindróma miatti hospitalizáció csökkenő trendjével társult azokban a populációkban és régiókban, ahol a cigaretta füstmentes alternatívájának használata gyakoribb. Az elemzés rövid összegzése a JAMA Public Health-ben jelent meg.
Japánban 2014 óta elérhetőek a hevített dohánytermékek (HTP-k), és ez idő alatt jelentős mértékben el is terjedt a használatuk. A hevített dohánytermékek főként a 20-49 éves korosztályban népszerűek Japánban. Bár a HTP-k használata összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából releváns expozíciós biomarkerek csökkenésével a hagyományos cigarettákhoz képest, keveset tudunk arról, hogy a HTP-használat összefügg-e a kardiovaszkuláris eseményekkel.
Iwanaga és munkatársai az akut koronária szindróma (ACS) miatti kórházi felvételek vonatkozásában vizsgálták a populációs trendeket.
Vizsgálati módszertan és adatforrás
Iwanaga és munkatársai a kohorszvizsgálat keretei közt 300 kórház 370 178 ACS miatt kezelt betegének adatait elemezték (átlagéletkor: 70,5 év, nemek szerinti megoszlás: 72,1% férfi, 27,9% nő). Az adatok forrása a japán nemzeti kardiovaszkuláris regiszter volt, melyből a 2013. április 1. és 2022. március 31. közötti adatokat nyerték ki. A szerzők megszakított idősoros elemzést (interrupted time-series analysis) végeztek el az elemzés során, amelyben a HTP-k (hevítéses dohánytermék) megjelenése utáni trendváltozásokat vizsgálták, szezonális korrekció alkalmazása mellett.
Alcsoport-elemzések: csökkenő trend a fiatalabb és dohányzó populációban
Míg a teljes vizsgált populációban nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns változás az ACS miatti hospitalizációk számában a HTP-k bevezetése után, addig a 20-49 éves korosztály adatainak külön elemzése csökkenő tendenciát mutatott a HTP bevezetése után. Jelentős változások voltak láthatóak Tokióban és 10 olyan közigazgatási régióban is, ahol magasabb volt a HTP-használat prevalenciája. Ezzel szemben az idősebb betegek, a nemdohányzók és azon régiók esetében, ahol a HTP-használat prevalenciája alacsony, lényegében nem mutatkozott változás.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az eredmények értelmezése során figyelembe kell venni több potenciális befolyásoló tényezőt. A vizsgált időszakban Japánban a dohányzás prevalenciája folyamatosan csökkent, ami önmagában is hozzájárulhatott az ACS előfordulásának mérséklődéséhez. Ugyanakkor ehhez a csökkenéshez részben hozzájárulhatott, hogy a dohányzók egy része hagyományos cigarettáról hevítéses dohánytermékre váltott. Emellett a COVID–19 pandémia is hatással lehetett a hospitalizációs számokra, bár a csökkenő trend már a pandémia előtti időszakban (2017–2019) is megfigyelhető volt, és csak bizonyos alcsoportokra korlátozódott, ezért a pandémia eredményeket torzító hatása kevésbé valószínű.
Forrás:
Iwanaga Y, et al. Heated Tobacco Product Spread and Hospitalizations for Acute Coronary Syndrome in Japan. JAMA Netw Open. 2025 Oct 1;8(10):e2537334. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2025.37334.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
