hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Remegés (tremor)

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

hirdetés

Tremornak nevezzük a végtagok (leginkább a kéz) vagy a fej, esetleg a hang akaratlan remegését. A tremor nem mindig kóros reakció, létrejöhet normális körülmények között pl. hideg környezet, félelem vagy kimerültség hatására. Máskor szerfogyasztás áll a hátterében, pl. túlzott kávéfogyasztás (koffeinhatás), valamely gyógyszer hatása, vagy akár gyógyszer­megvonás. A tremor néha lázas állapot kísérőjelenségeként lép fel. Amennyiben valamilyen tevékenység közben jelentke­zik, és emocionális, kémiai vagy egyéb ok nem lelhető fel mögötte, akkor esszenciális tremorról beszélünk, mely idegrendszeri megbetegedés jele lehet.

A tremor nem egyenlő a Parkinson-be­tegséggel. Ezt azért fontos megjegyezni, mert tremor észlelésekor sokakban felme­rül az aggodalom, hogy talán kezdődő Par­kinson-betegség okozza azt. Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a tremor egyik formája a Parkinson-betegség egyik tünete, ám a tremor önmagában nem je­lez Parkinson-betegséget, mert számos egyéb kórállapot kísérőjelensége is lehet. Az ún. esszenciális tremor gyakoribb, mint a Parkinson-betegség, és ez a forma főként mozgás közben szembetűnő, pl. amikor az érintett személy valamit tevékenykedik. Ezzel szemben Parkinson-betegségben leginkább akkor észrevehető a remegés, ha a beteg éppen nyugalomban van. Az esszenciális tremor először a kézen − több­nyire a domináns oldalon: jobbkezeseknél a jobb kézen, balkezeseknél a bal kézen − kezdődik, ezért a beteg akkor figyel fel rá, amikor ír, kézimunkázik vagy barkácsol.

Milyen gyakori a tremor előfordulása?

A tremor korántsem olyan ritka kórállapot, mint gondolnánk, hiszen minden negye­dik embernél jelentkezik valamikor élete folyamán a végtagok vagy a fej remegése, esetleg a hang remegőssé válása. Nagyobb eséllyel fordul elő tremor, ha az elsőfokú ro­konok (pl. szülők, testvérek) közül valaki már tapasztalt magán hasonlót korábban, ami genetikai és/vagy környezeti tényezők sze­repét is felveti a kórállapot kialakulásában.

A tremor leginkább a kéz vagy a fej re­megésében mutatkozik meg, melyet a beteg nem képes akaratlagosan kontrollálni, meg­állítani. A tünet az esetek jelentős részében nem olyan súlyos mértékű, hogy a főbb tevékenységek ellátását akadályozná. Bizo­nyos tényezők – pl. stressz, koffein vagy egyes gyógyszerek – súlyosbíthatják a tremort.

Nem minden tremor egyforma

Nagy vonalakban a tremor következő for­máit különböztethetjük meg.
Statikus tremor: akkor jelentkezik, amikor a végtag nyugalomban van. Hát­terében állhat többek között Parkinson-betegség vagy multiplex szklerózis.
Poszturális tremor: akkor lép fel, ha a beteg valamely testrészét a gravitáció ellenében rögzített pozícióban tartja. Ebbe a csoportba soroljuk a nem kóros (ún. fizioló­giás) tremort is, de ez a tremorforma jelezhet pajzsmirigybetegséget, nehézfémmérgezést, idegrendszeri megbetegedést is.
• Kinetikus vagy akciós tremor: a felső testfél akaratlagos, aktív mozgásai kapcsán jelentkezik; többek között agytörzsi vagy kisagyi betegség, pl. multiplex szklerózis, az agyat (is) érintő érrendszeri megbete­gedés vagy daganat jele lehet.

Miből áll a kivizsgálás?

Tremor észlelését követően annak eldön­tése a legsürgősebb feladat, hogy önálló tünetről (esszenciális tremorról) van szó, vagy olyan betegség húzódik meg a háttér­ben, melynek csak egyik tünete a végtagok vagy a fej akaratlan remegése.

Mint minden egyéb kórképben, a tremor kivizsgálása során is az első lépés a beteg alapos kikérdezése, a kórelőzmény felvétele (pontosan milyen tüneteket észlel magán, mióta, milyen jelleggel és intenzi­tással; észrevette-e, hogy bizonyos ténye­zők enyhítik vagy fokozzák a tremort stb.). Ezt követően a kivizsgálás több irányban folytatódhat a háttér felderítésére.
• Elektromiográfia (EMG)/akcelerometria segítségével mérhető a tremor frekvenciája, erre azonban csak különleges esetekben van szükség.
• Amennyiben felmerül gyógyszerha­tás szerepe, az orvos a szer elhagyásával igyekszik igazolni a feltevést.
• Ha a jelek anyagcsere- vagy hormon­zavarra utalnak, szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra (pl. a májenzimek vagy a pajzsmirigyhormonok szintjének, a vér­cukorszintnek a meghatározására).
• Központi idegrendszeri betegséget kísérő tremor gyanújakor idegrendszeri képalkotó vizsgálatokat rendelhet az or­vos, pl. komputertomográfiát (CT) vagy mágnesrezonancia-vizsgálatot (MRI).
• Wilson-kór is okozhat tremort: ha fel­merül ennek a ritka rézanyagcsere-zavar­nak a lehetősége, akkor meg kell határozni a vér és a vizelet rézszintjét.

A fentieken kívül egyéb kiegészítő vizs­gálatokra is sor kerülhet. Ezekről az orvos a rendelkezésére álló összes adat birtoká­ban, egyénileg dönt.

KEZDŐDŐ PARKINSON-BETEGSÉG VAGY ESSZENCIÁLIS TREMOR? 

Hogyan kezelhető a tremor?

A kezelés attól függ, mi okozza a remegést, illetve igazolható-e a tünetek hátterében valamilyen alapbetegség. Ha igen, akkor az elsődleges kezelésnek erre kell irányulnia.

Az esszenciális tremor eseteiben a leg­hatásosabb gyógyszerek a szív- és érrend­szeri kórképek terápiájában is használatos béta-blokkolók (ilyen pl. az atenolol és a propranolol). Béta-blokkoló adásával szerencsés esetben olyan mértékűre csök­kenthető a tremor, ami már nem zavarja jelentősen a mindennapi tevékenysége­ket, de olykor teljesen meg is szüntethetik a remegést. A béta-blokkoló szedésének abbahagyását követően a tremor visszatér.

Más gyógyszerek is szóba jöhetnek a tremor kezelésében, pl. szorongáscsök­kentők, a rohamoldásban használt szerek vagy a gabapentin. A tremor egy sor kórkép jele lehet, így amelyik gyógyszer hatásosan szünteti az egyik beteg tremorát, az a másik beteg számára hatástalan vagy (élet)veszé­lyes lehet. A gyógyszeres kezelés tervének felállítása mindig az orvos feladata!

Sok beteg tapasztalja, hogy kis mennyi­ségű alkohol hatására remegése időlege­sen enyhül. Ezzel a „gyógymóddal” azon­ban csínján kell bánni, mert magában rejti a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a króni­kus alkoholizmus kialakulásának veszélyét.

Az ún. esszenciális tremor oka isme­retlen, ezért a megelőzésére sincsenek megfelelő módszereink. A stresszhatás, a koffein és bizonyos tünetek súlyosbíthat­ják a tüneteket. Ilyen esetekben törekedni kell a kiváltó hatás kiküszöbölésére, pl. a ká­véfogyasztás korlátozásával, stresszkezelési technikák elsajátításával.

A hosszú távú kilátások

A tremornak nincs végleges eredményt hozó oki kezelése, ám megfelelő (gyógy­szeres) terápiával a tünetek minimálisra csökkenthetők. Előfordulhat azonban, hogy az esszenciális tremor idővel sú­lyosbodik. A remegés az esetek többsé­gében a mindennapos tevékenységeket csak kismértékben zavarja, de olykor je­lentős funkciókárosodást okoz. Minden­képpen ki kell kérni az orvos tanácsát, ha a tremor zavarja a mindennapi aktivitást, ha súlyosbodik, vagy ha korábbi jellege megváltozik.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[203043] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.