A bélflóra megváltozása Alzheimer-kórt is okozhat

A szervezet egyensúlyának fenntartását és az egészség megőrzését segítő bélflóra összetétele egyénenként változó. A bélben található baktériumok szoros kapcsolatban vannak az immunrendszerrel, ezért a gyulladásos folyamatokat testszerte, így a központi idegrendszerben is befolyásolják (fokozhatják illetve mérsékelhetik). Svájci, svéd és német kutatók kimutatták, hogy a megváltozott bélflóra közrejátszik az Alzheimer-kór kialakulásában a betegségre genetikailag hajlamos egereknél. Alzheimer-kórban szenvedő, idősebb egerek bélbaktériumait fiatal egerek steril bélrendszerébe juttatva az Alzheimer-kórra jellemző agyi lerakódások kialakulása felgyorsult. A kutatók szerint egyes baktériumfajták megakadályozhatják, mások pedig elősegíthetik a betegség kialakulását, ezért elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben speciális táplálkozással, vagy bizonyos hatóanyagokkal meg lehet majd változtatni a bélbaktériumok fajspektrumát, és ennek révén csökkenteni a demencia kialakulásának esélyét illetve lassítani a progresszióját.

Frida Fåk (Lund University, Svédország), a kutatócsoport egyik tagja szerint a bélbaktériumok és az Alzheimer-kór között direkt okozati összefüggés mutatható ki. A nemzetközi kutatócsoport Scientific Reports-ban megjelent kísérleteikben a genetikailag módosított Alzheimer-kóros egerek agyában 1,5 hónapos koruktól az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid fehérje lerakódások keletkeztek. Az egerek székletminta DNS-ének elemzése azt mutatta, hogy életkoruk előrehaladtával és a fokozódó plakk-képződéssel együtt bélflórájuk fajösszetétele erőteljesebben változott, mint a normális egereké: a gram-pozitív baktériumok csíraszáma több nemzetségben jelentősen csökkent, viszont a Bacteroides-fajok és a gram-negatív baktériumok aránya nőtt. Azt is kimutatták, hogy a nyolc hónapos egerekben szoros összefüggés van az egyes nemzetségek bélbaktérium csíraszáma és az agy béta-amiloid tartalma között.

A vizsgálat során az Alzheimer-kóros egereket két csoportba osztották. A steril környezetbe helyezett példányok agyában 57-77 százalékkal kevesebb plakk rakódott le, mint az átlagos körülmények között tartott társaik agyában (akiknek bélrendszerében baktériumok telepedhettek meg). A normál viszonyok között tartott egerek székletét a sterilen nevelt állatokba transzplantálva ezen állatok agyában is megindult illetve fokozódott a plakkok lerakódása. Tehát a genetikai és egyéb tényezők mellett a bélflóra összetétele is minden bizonnyal szerepet játszhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásában. Erre már a Parkinson-kór tekintetében is van bizonyíték: amerikai kutatók betegek székletét juttatták steril belű egerekbe, aminek következtében az állatoknál is megjelentek a betegség tünetei. De a sclerosis multiplex és az autizmus spektrum zavar esetében is szoros összefüggéseket mutattak ki a betegség kialakulása és a bélflóra összetétele között.

Egy lehetséges magyarázat szerint az egyes baktériumfajok anyagcsereterméke az immunsejteket agyi gyulladásos folyamatokat indukáló anyagokat kiválasztására serkenti, és károsítja a kognitív agyi funkciókat. Más fajok, mint pl. az Akkermansia nemzetségbe tartozó fajok, pedig valószínűleg erősítik a bélfal barrier funkcióját, és megakadályozzák, hogy a vérrel káros anyagok jussanak a bélből az agyba. A hasznos és káros baktériumfajok azonosításához további vizsgálatok szükségesek, amelyek talán elvezethetnek majd a neurológiai és neurodegeneratív megbetegedések megelőzésének és kezelésének új lehetőségeihez. 

Forrás: Wissenschaft aktuell