hirdetés

A BMI félrevezethet

A testtömeg index egyes kutatók szerint pontatlan, mivel nem veszi figyelembe az izmok tömegét, a csontozat sűrűségét, a nemi és rasszbéli különbségeket és a testalkatot.

hirdetés

A University of Pennsylvania kutatói szerint a testtömeg index, ami egy személy magasságán és tömegén alapul, és a test zsírtartalmát próbálja megbecsülni, pontatlan. Olyan fontos tényezőket, mint az izmok tömege, a csontozat sűrűsége, a nemi és rasszbéli különbségek, vagy akár a testalkat, egyáltalán nem vesz figyelembe.

Néhány havonta újra és újra kijelentik a tudósok, hogy a testtömeg-index (BMI) hibás. Ekkor ez mindig nagy sajtóvisszhangot kap, majd hirtelen megint elfeledkezünk az egészről. A BMI szerint, ha a kalkulált pontjaink száma 18,5 és 25 pont közé esik, normál súlyúak vagyunk, ha ez az érték 25 és 30 között van, akkor túlsúlyosak, ha 30 fölött alakul, akkor elhízottak.

A Science című lapban, M. Lazarés R. Ahima azokat a nehézségeket ismertette, amikkel a szakértőknek szembe kell nézniük, ha az elhízott emberek egészségi állapotát, illetve halálozási kockázatát próbálják felbecsülni. Köztudott, hogy az elhízás növeli a szívbetegségek, a 2-es típusú diabétesz, a rák, az alvási apnoe és sok egyéb betegség kialakulásának kockázatát. Bár néhány, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, bizonyos esetekben meg is védhet a stroke vagy a szívelégtelenség miatti elhalálozástól. A Science-ben megjelent cikk - "The Health Risk of Obesity - Better Metrics Imperative"2 – szerzője az elhízottság előnyeire és hátrányaira, mint az elhízás-mortalitás paradoxonra utal, egy paradoxonra, amely számos vita termékeny táptalaja.

Dr. Ahima szerint: „Sürgősen szükség van egy praktikus és megfizethető módszerre, amellyel mérhető lenne a testzsír, az izomzat, de szükséges lenne olyan biomarkerek felfedezése és vizsgálhatósága is, amelyek segítségével jobban felmérhető a betegségek kialakulásának és halálozásának kockázata. Az elhízottság megállapítására alkalmas mérések fejlesztésének legfőbb előnye az lenne, hogy egyénre szabottan lehetne meghatározni az optimális testsúlyt, figyelembe véve a kort, a nemet, a genetikát, a személy edzettségi állapotát, a már kialakult betegségeket és az elhízás okozta anyagcsere-változásokat.”

A 30 vagy afeletti BMI értékkel rendelkező, azaz elhízott személyek esetében jelentősen nagyobb az esélye a cukorbetegség, rák, szív és érrendszeri betegségek, csont- és ízületi gyulladás, a máj és epehólyag betegségek kialakulásának. Ezen felül az elhízottság növeli az idő előtti elhalálozás kockázatát is.

Több tanulmány azonban azt mutatta, hogy egyes elhízott személyeknek kisebb esélyük van  a szív és érrendszeri betegségek kialakulására és az anyagcsereprofiljuk is jobb, mint a normál BMI értékekkel rendelkező személyek egy részének, kik anyagcseregondokkal küzdenek és ezért idő előtti elhalálozásuk esélye is nagyobb.

 

A University of Virginia egy kutatócsoportja azt találta, hogy az elhízott emberek műtét utáni rövidtávú túlélési esélyei jobbak, mint a normál testsúlyú betegekéi. A 23,1 BMI értékkel vagy annál kevesebbel rendelkezők körében kétszer akkora volt a harminc napon belüli halálozás esélye, mint a 35,3 vagy annál nagyobb BMI értékkel rendelkezőké.

Dr. Lazar és Dr. Ahima rámutatnak arra, az elhízás valódi következményeivel valószínűleg nem vagyunk tisztában, mivel a kutatók a BMI és az egészség illetve halálozási kockázat közötti kapcsolatokra fókuszálnak, ugyanakkor nem veszik számításba, hogy egy szándékos/akaratlan súlygyarapodás/csökkenés befolyásolhatja az eredményeket.

Dr. Lazar véleménye szerint az elkövetkezendő évek kutatásainak sokkal inkább a molekuláris oldalról kellene megközelítenie a problémát, és figyelembe kellene venniük azt, hogy a testsúlyingadozás miatt változó anyagcsere-faktorok mennyiben befolyásolják a diabétesz, szívbetegségek, rák, vagy egyéb betegségek kialakulásának kockázatát, illetve hogyan változik az egészségi állapot, illetve az elhalálozás kockázata.

A BMI az alacsony embereknél lefelé, míg a magasaknál felfelé torzít

Nick Trefethen az Oxford University Matematikai Intézetének professzora, a The Economistnak írt levelében kifejtette, hogy a BMI miért vezet zűrzavarhoz és félreértéshez. A BMI számítási módszere: testsúly(kg)/magasság2(m2). Ez a műveletsor alacsony emberek esetében túl sokkal, míg magas emberek esetén túl kevéssel oszt, így téve az alacsonyabb embereket ”vékonyabbá” míg a magasakat ”túlsúlyosabbá”. A testtömeg-indexet az 1830-as években találta ki egy belga matematikus L. A. J. Quetelet, és azóta is ezt használják, hiába állnak rendelkezésünkre a pontosabb munkához szükséges eszközök. Trefethen professzor szerint, ha a tömeget nem a magasság négyzetével, hanem a magasság 5/2-ik hatványával osztanánk el, sokkal pontosabb eredményt kapnánk.

A derékbőség és a diabétesz kockázata összefügg, de nincs kapcsolata a BMI-vel

A Medical Research Council (MRC) kutatói a PLoS Medicine-ben kifejtették, hogy nem csupán az elhízás, de a derék kerülete szorosan összefügg a 2-es típusú diabétesz kialakulásával, ezért Dr Claudia Langenberg és csapata szerint a derékbőséget érdemes lenne sokkal szélesebb körben mérni a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatbecslésére. Egy túlsúlyos, legalább 102cm derékkerületű férfiban legalább akkora eséllyel alakul ki 2-es típusú diabétesztől, mint egy szenvedni, mint elhízott férfitársában. Ez vonatkozik a 88 cm vagy ennél nagyobb derékbőségű nőkre is.

Egy a RAND Corporation által publikált tanulmány kimutatta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedő amerikai és Egyesült Királyságbeliek betegek számbéli különbsége sokkal szorosabb összefüggést mutat a derékbőséggel, mint a BMI-vel. J. P. Smith, a cikk egyik szerzője azt nyilatkozta: „Az amerikai emberek több zsírt raktároznak testük középső harmadán, ez magyarázhatja, hogy miért alakul ki több diabétesz az Egyesült Államokban, különösen az amerikai nők körében. A derékbőség volt az a hiányzó szempont, amit most tanulmányoznunk kellene.” 

Derék-testmagasság hányados: jobb, mint a BMI

Dr. Margaret Ashwell, a British Nutrition Foundation független konzultánsa a XIX. Congress on Obesity (Május 2012) alkalmával kifejtette, hogy a derék-testmagasság hányados sokkal megbízhatóbb előrejelzője a 2-es típusú diabétesznek illetve a szív és érrendszeri betegségeknek, mint a BMI. „Amennyiben a derékbőségünk kisebb, mint a testmagasságunk fele, úgy a várható élettartamunk magasabb lesz.” A derék-magasság hányados, egyfajta szűrőként is funkcionálhatna Ashwell szerint. Továbbá a BMI nem veszi figyelembe a test zsírtartalmának eloszlását, pedig a hasi zsírpárnák sokkal jobban befolyásolják fontos szerveink működését mint a test egyéb részein lerakódottak. A derékbőség pedig a hastáji zsírkészletek pontos jelzője.

Példák a BMI legnagyobb tévedéseire

A pankrátor Steve Austin karrierjének csúcsán mintegy 124 kg-ot nyomott. A magassága 187 cm. A 32,4-es BMI-je az elhízottak közé sorolná.

A BMI talán legnagyobb hibája, hogy nem veszi számításba a test izomzatának tömegét, a zsír ellenében, pedig az izom jóval nehezebb, nagyobb sűrűségű, így az izmos, atletikus emberek a BMI alapján elkerülhetetlenül túlsúlyosabbnak bizonyulnak. Vegyünk példának egy 90 kg-ot nyomó, 86 cm-es derékbőségű, 182 cm magas férfi olimpikon sprintert. Az ő BMI értéke pont akkora lesz, mint egy 182 cm magas, 102 cm-s derékbőségű nem sportoló férfitársáé, aki szintén 90 kg-ot nyom. A testtömeg-index szerint mind a ketten túlsúlyosnak számítanak. Amennyiben viszont a derék-testmagasság hányadost nézzük, látható hogy a 182 cm magas atlétánk derékbősége 86 cm, azaz magasságának kevesebb, mint a fele, ami azt jelenti, hogy egészséges súlyban van. 102 cm-s derékbőségű férfitársát pedig példánk egyértelműen másik csoportba sorolja.

A hatóságok álláspontja
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a testtömeg-index a legtöbb ember esetében egy meglehetősen megbízható módszer a test zsírtartalmának mérésére, a National Institutes of Health (NIH) ezt mondja: „A BMI egy jó módszer arra, hogy a testtömegünkről eldönthessük megfelel-e a magasságunknak.”Lehet, felül kellene vizsgálniuk a kijelentéseiket.

 

Forrás: Rexford S. Ahima, Mitchell A. Lazar: The Health Risk of Obesity—Better Metrics Imperative. Science 23 August 2013: Vol. 341 no. 6148 pp. 856-858 DOI: 10.1126/science.1241244

Dr. H. P.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.