hirdetés

A daganatok kezelési eredményei javulnak

The Economist által szponzorált egy napos, a rák elleni küzdelem lehetőségeit összegző konferencián az International Agency for Research on Cancer (IARC) igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a rák alapvető okainak megértésén alapul a rák megelőzése, ami a következő évek rákellenes küzdelmeinek központi eleme kell legyen.

hirdetés

Az utóbbi 2 évtizedben mintegy 60%-kal nőtt a daganatos megbetegedések száma – leginkább a növekvő átlagos életkor miatt. Bár számos daganatos betegségben lényegesen javultak a túlélési mutatók, vannak olyanok, amelyek túlélésében alig láthatók javulások.

Még a leggazdagabb országokban sem tudják megoldani ezt az óriási problémát sikeres prevenció nélkül. Egyes közép- és kelet-európai országokban a rák kétszer gyakoribb és a GDP 1%-át emészti fel, ami tovább nem tartható a környezeti tényezők (dohányzás) visszaszorítása nélkül. Az IACR ezért egyik elsődleges feladatának tekinti a környezeti okok, összefüggések, kockázati faktorok feltárását és befolyásolását, az évtizedek alatt felgyűlt ismeretek érvényesítését a prevencióban.

A daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága igen különbő, pl. míg Kelet-Afrikában a nyelőcsőrák gyakori, Nyugat-Afrikában igen ritka, és ennek oka feltehetően nem genetikai, hanem környezeti. Az egyes daganatokat okozó mutációk és molekuláris szintű változások különbözősége mutatható ki pl. a kolorektális rák esetén Indiában és az USA-ban. Ezeket a különbségeket kell felismerni, és fel kell használni a prevencióban. A világossejtes veserákok mutációinak 2014-es Egyesült Királyságban, Oroszországban, és a Cseh Köztársaságban történt vizsgálata során az derült ki, hogy a romániai mutáció egy környezeti karcinogénhez volt köthető (aristocholic acid), mely széles körben megtalálható a Balkánon, a búzában is (farkasalma, Aristolochia clematitis). Ez a sav ugyanis a román veserákos betegekben jelen volt, más országok veserákos betegeinek veséjében viszont nem volt kimutatható.

Nem csak a primer prevencióra, hanem a korai felismerésre is nagyobb figyelmet kell fordítani. Dr. Wild szerint 50 évvel ezelőtt Európa északi államaiban ugyanannyi volt a méhnyakrák gyakorisága, mint most a szub-szaharai Afrikában, azóta a szűrésnek köszönhetően a töredékére esett vissza, azonban Romániában még mindig a szub-szaharai Afrika szintjén áll. A magas- és alacsony jövedelmű országok között jelentős különbségek vannak a modern kezeléshez való hozzáférésben: míg az USA-ban a gyakorisághoz igazított mortalitási arány 0,4, addig a szub-szaharai államokban 0,8, azaz a rákos betegek 80%-a belehal betegségébe. Lehetővé kellene tenni, hogy ezekben a szegény országokban is hozzájuthassanak a betegek a korszerű kezelésekhez, mivel betegeik száma egyre csak nő.

Dr. Kevin Harrington (The Institute of Cancer Research, London) szerint ma a betegeknek átlag 65%-os esélyük van, hogy 5 év után tünetmentesen éljenek, de pl. a sugárkezelési technikai felszereltség egyes országok között jelentősen különbözik, és a kezelő személyzet képzettsége sok helyütt nem megfelelő. Hangsúlyozta, hogy az első beavatkozásnál kell a végleges gyógyulás elérésére törekedni, mert az előrehaladott, áttétes beteg gyógyítása már eléggé heroikus és kilátástalan küzdelem, ezért a legkorszerűbb gyógyszereket már az első kezeléskor be kell vetni. Alojz Peterle, az Európa Parlament képviselője, a brüsszeli képviselők Rákellenes Csoportjának elnöke megjegyezte, hogy az Európai Unió tagállamainak az egészségügyi költségek legkevesebb 3%-át kell prevencióra áldozni az új betegek szaporodó számának csökkentése céljából, és az egyes európai polgárok között nem lehet különbséget tenni. Minden tagállamnak szabályoznia kell saját daganatos nyilvántartását, mert ezek nélkül nem lehet összehasonlítani az eredményeket, ráadásul minden nemzetnek saját eljárási tervet kell kialakítania. Dr. Cary Adams (UICC, Genf) kijelentette: „pontos nyilvántartás nélkül a nemzeti rákellenes terv, nem dönthetők el a prioritások”.

Mr. Peterle továbbra is hangsúlyozta a dohányzás elleni harc szükségességét: az összes 30 év alatt elhunyt európai polgár 16%-a a dohányzásból származó betegségek miatt hal meg, a tüdőrákok 70%-át a dohányzás okozza. Már 50 ország aláírta a WHO ajánlást, és 10%-nál kevesebb a figyelmeztető kép nélküli cigarettás dobozokat forgalmazó illetve a dohánytermékek reklámját megengedő országok aránya.  

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Medscape Medical News > Oncology

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.