A kardiovaszkuláris betegségek elsődleges és másodlagos prevenciója

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a leggyakoribb halálokot jelentik, gyakran okoznak rokkantságot, és jelentősen megterhelik az egészségügyi költségvetést. Becslések szerint 2020-ra a világon évi mintegy 25 millió kardiovaszkuláris halálesettel kell számolni.
  A kardiovaszkuláris betegségek etiopatogenezisét az utóbbi évtizedek kutatásai és epidemiológiai vizsgálatai nagyrészt tisztázták. Az alapvető kórfolyamat az atherosclerosis, amely többnyire lassan, észrevétlenül fejlődik ki, és a gyakran váratlanul fellépő drámai tünetek (myocardialis infarktus, stroke, hirtelen halál) jelentkezésekor az alapbetegség rendszerint már előrehaladott állapotban van. Ilyenkor a terápiás lehetőségeink is részben már korlátozottak, nemritkán csak palliatív jellegűek. Nyilvánvaló tehát, hogy a szív- és érrendszeri betegségek mortalitásának és morbiditásának csökkentése döntően a hatékony prevenciós stratégiák alkalmazásával érhető el. Erre a lehetőségeink az utóbbi időben egyre inkább javultak, hiszen a nagy epidemiológiai vizsgálatok és a klinikai tanulmányok egyértelműen igazolták bizonyos kockázati tényezők szerepét a betegség létrejöttében és a megszüntetésükre irányuló életmódbeli és gyógyszeres kezelések eredményességét a megelőzésben.