A sztatinok védik az agyat és a szemet
A European Society of Cardiology éves amszterdami találkozóján ismertetett két vizsgálat szerint a sztatinok védenek a demenciától és a szürkehályogtól.
Dr. Cho Kai Wu (Országos Tajvani Egyetemi Kórház, Tajpej) és munkatársai arról számoltak be, hogy egy retrospektív elemzésbe 57 669 ( 65 évesnél idősebb) beteget vontak be. Azokban, akiknek napi sztatin adagjuk a legmagasabb tercilisbe esett, 59%-kal kisebb volt a kockázata az újonnan keletkezett demenciának, mint a kontroll csoportba tartozóknak.
A védő hatás – bár kisebb mértékben – azokban is megmutatkozott, akiknek napi sztatin adagja a közepes vagy az alsó tercilisbe tartozott. Náluk a kockázatcsökkenés mértéke 38%, illetve 31% volt (p<0,001 a trendre).
Az elemzéshez a tajvani országos egészségbiztosítóhoz tartozó 1 millió személyt választottak ki, közülük 57 669 olyan személy volt, aki idősebb volt 65 évesnél és kórtörténetében 1997-ben és 1998-ban nem szerepelt a demencia. Az átlagos követési idő 4,5 év volt. A betegek közül 42 461 nem szedett sztatint; ők alkották a kontroll csoportot; 15 200 beteget kezeltek sztatinnal. A kutatók a két kohorszban összesen 5516 újonnan keletkezett demenciát találtak.
A sztatint szedőket nem csak a napi dózis, hanem a teljes ekvivalens dózis szerint is tercilisekbe sorolták – ez a követés teljes időtartamára vonatkozott. A teljes ekvivalens dózis felső tercilisébe tartozókban 67%-kal kisebb volt az újonnan kialakult demencia kockázata, mint a kontroll személyekben. Itt is érvényesült a védő hatás a középső és az alsó tercilisbe esőkben is, habár kisebb mértékben: a kockázatcsökkenés 37%, illetve 23% volt (p<0,001 a trendre).
A sztatinok védő hatása megmaradt a különböző korcsoportokban, mindkét nemben és az eltérő kardiovaszkuláris kockázatú csoportokban is.
A kutatók nem tettek különbséget a különféle típusú demenciák között, de dr. Wu szerint a sztatinok jótékony hatása valószínűleg a vaszkuláris eredetű demenciák csökkenésének tudható be – az Alzheimer-kór mellett ez a demencia leggyakoribb típusa.
Egy amerikai kommentátor felhívta a figyelmet arra, hogy a kínaiakban nagyobb a stroke kockázata, mint más populációkban. Azt feltételezte, hogy a demencia gyakoriságának csökkenése a mikroinfarktusok okozta demenciák kisebb számának köszönhető. E feltevés igazolására azonban további vizsgálatok szükségesek. A kutatók elmondták, hogy a demenciák arányát leghatásosabban a nagy potenciájú sztatinok – pl. az atorvasztatin és a rozuvasztatin – csökkentették, ezek esetében erős dózis-válasz kapcsolat volt kimutatható.
A másik vizsgálatot dr. John B. Kostis (UMDNJ–Robert Wood Johnson Orvostudományi Egyetem, New Brunswick, NJ, USA) és munkatársai végezték, és eredményeik szerint a sztatint szedők körében 20%-kal kisebb volt a szürkehályog kockázata, mint a sztatint nem szedőkben. Az abszolút kockázatcsökkenés 14%-os volt, ami azt jelenti, hogy egyetlen szürkehályog megelőzéséhez 71 személyt kell sztatinnal kezelni. A sztatinok jó hatása akkor volt a legkifejezettebb, ha a kezelést fiatalabb korban kezdték el. A 40-es éveikben levő betegekben felére csökkent a kockázat, míg a 70-es éveiket taposókban csak 10%-os volt a kockázatcsökkenés.
A szürkehályog kialakulására kifejtett hatás attól is függött, hogy mennyi ideig szedték a betegek a gyógyszert. Azokban például, akik 14 éve alkalmazták a sztatint, 55%-kal csökkent a kockázat, míg azokban, akik csak 6 hónapja, csupán 10%-os volt a kockázatcsökkenés mértéke.
Ez a metaanalízis 13 klinikai vizsgálatot és összesen 2,4 millió személyt tartalmazott. Összesen 25 618 betegben alakult ki szürkehályog. A sztatint átlagosan 54 hónapig szedték a személyek, az átlagos életkor 61 év volt, és a személyek közel 60%-a férfi volt.
Az eredményeket több szenzitivitás elemzés is alátámasztotta – mondták el a szerzők.
Forrás: MedPage Today
