hirdetés

Anafilaxiában az adrenalin életmentő

Bár az anafilaxiás sokkot az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége biztonsággal felismeri, mégsem ad(na) mindegyikük azonnal adrenalint, és ha mégis, nem biztos, hogy megfelelő helyre adná, ezért e téren is igen fontos a további felvilágosító kampány.

hirdetés

Az anafilaxia okozta halálozás egyre csökken a fejlettebb világban, de még nem eléggé. A kanadai Ontario államban 1986 és 2011 között 80 anafilaxiás halálesetet regisztráltak, közülük 47 beteg jól ismerte a halálhoz vezető allergiáját, de csak 18-nak volt felírva adrenalin autoinjekciós készítmény (EpiPen), ráadásul a reakció idején csak 9 betegnél volt kéznél az autoinjektor (Johnson). 37 esetben étel-allergia, 27 esetben rovarcsípés, 11 esetben gyógyszer és 5 esetben ismeretlen allergén okozta a halált. Még az egyik leggyakoribb ételallergia, a mogyoró által okozott halálozás is csökkent. Ami viszont határozottan pozitív: a gyermekek között csökkent a halálozás, 2004 és 2011 között egyetlen gyermekhalál sem következett be anafilaxia miatt a területen.

Sajnos, a nem kellően tájékozottak körében az anafilaxiás beteg számára életmentő adrenalin veszélyességéről beszélnek, ezért a dr. Jacobsen szerint felvilágosítási kampányt kell szervezni az egészségügyi dolgozók körében is arról, hogy az adrenalin biztonságos, és anafilaxiában az elsőként választandó kezelés. Jacobsen csapata 3500 bejegyzett mentőápolót kérdezett ki, és a válaszolók 36,2%-ának véleménye szerint kontraindikált volt az adrenalin adagolása, ezért nem is történt meg. Mindössze a válaszolók 46,2%-a tartotta kezdeti gyógyszernek az adrenalint, 38,9%-uk intramuszkuláris adást javasolt, 60,6% a deltaizomba adná, és csak 11,6% adta volna a combba. Érdekes módon a mentőápolók 40%-a a difenhidramint választotta volna az anafilaxiás sokk elsődleges gyógyszerének!

Anafilaxiás tünetek esetén első ellátásként azonnal adrenalin injekciót kell beadni a comb elülső-oldalsó területére. Ugyanakkor – bár az anafilaxiát korrekten diagnosztizálják – a sürgősségi osztályokon az esetek kb. 80%-ában mégsem adnak adrenalint– írja egy most megjelent - a Joint Task Force on Practice Parameters keretében, az American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI) és egyéb vezető társaságok véleményét tükröző- közleményben Dr. Ronna L. Campbell, a Mayo Klinika sürgősségi osztályának orvosa. Ráadásul a sürgősségi osztályokon megjelenő anafilaxiás betegek 57%-ánál nem is kerül az állapot felismerésre. „Mivel az anafilaxiás beteget elsőként leggyakrabban a sürgősségi osztály orvosa látja, különösen fontos nemcsak a korrekt diagnózis, hanem annak a megértése is, hogy adrenalint kell mielőbb adni”. Súlyos allergiás reakció esetén allergológussal is konzultálni kell a továbbiakban, mert ő tudja megfelelő módon követni és kezelni a beteget.

Az anafilaxiás tünetek gyorsan alakulnak ki, gyakran percek, órák alatt. Fatális táplálék-anafilaxia légzés és keringés leállással 30 perc alatt következik be, míg a rovarok mérgétől már 15 perc alatt, bizonyos kórházi gyógyszerektől akár 5 perc alatt is kialakulhat a halállal fenyegető állapot. A fatális és a nem fatális anafilaxiás betegeknek előzőleg általában nem volt semmilyen allergiás reakciójuk.

Campbell közleményében kifejti, hogy „az adrenalinnak anafilaxia esetén nincs kontraindikációja”. A következő kritériumok közül egynek kell fennállnia:

  • A betegség akutan kezdődik (percek, órák alatt), a bőr és/vagy nyálkahártyák érintettek, pl viszketés, kipirulás, csalánkiütés, angioödéma társul a nehézlégzéshez vagy a vérnyomáseséshez, vagy nem működnek a vég-szervek
  • Kettő, vagy több tünet a következők közül: a valószínű allergénnel való expozíció után rapidan bőr és/vagy nyálkahártya tünetek, nehézlégés, zihálás, csökkent kilégzési csúcs, stridor, hipoxémia, vérnyomás-esés, folyamatos gasztrointesztinális tünetek: hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, és
  • Perceken vagy órákon belüli vérnyomásesés egy ismert allergénnel való találkozás után.

A gyakorlati teendőkhöz a következő tanácsokat adja:

  • Ne higgyük, hogy egyedül anafilaxia okozhatja a sokkot
  • Az anafilaxiára gyanús beteget soroljuk be gyorsan, és készítsenek elő adrenalint
  • Fektessük a beteget hanyatt, vagy terhes beteget bal oldalára fordítva
  • Adjunk oxigén légzési nehézség esetén, de anafilaxia esetén bármikor,
  • Mérjük fel, hogy nagy kockázatú-e a beteg,
  • A diagnózis után azonnal adjunk intramuszkulárisan a comb anterolaterális területébe adrenalint. Ha nem reagál, intravénásan, ha nem megy vénásan, intraosseálisan
  • Ne adjunk antihisztamint vagy kortikoszteroidot adrenalin helyett
  • Biztosítsunk légutakat, mert intubációra lehet szükség
  • Fenyegető keringési összeomlás miatt nagy mennyiségű folyadékpótlás szükséges vénásan, vagy intraosseálisan vastag tűvel.
  • Erősen meggondolandó az anafilaxiát mutató beteget 4-8 óráig még megfigyelés alatt tartani. 

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News

2. Prehospital Emergency Care

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.