hirdetés

Antitestek a COVID-19 fertőzésen átesettekben

Sajnos, egyre több adat utal arra, hogy számos, SARS-CoV-2 fertőzésen átesett emberben nem mutathatók ki védő hatású antitestek a COVID-19 fertőzés után.

hirdetés

Korábban feltételeztük, hogy a fertőző ágens ellen termelődő antitestek későbbi védő hatása majd az újabb koronavírus fertőzéssel szemben is védik azokat, akik már átestek a betegségen, és a lakosság nagy részének megfertőződése a nyájimmunitás révén véget vet a mostani szörnyű pandémiának.

E hitünk egyre inkább gyengül. Egyre több cikk szól a  védő hatású antitestek hiányáról és/vagy eltünéséről. A Nature-ben megjelent cikk szerzői mindenekelőtt arra a kérdésre kíséreltek meg részletes választ kapni arra a kérdésre, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek milyen módon fejtik ki védő hatásukat.

A kutatók vizsgálatukba 111 olyan beteget vontak be, akiket COVID-19 fertőzésükkel a Rockefeller egyetemi kórházban (Rockefeller University Hospital,New York) kezeltek és már és a COVID-19 legalább 14 napja teljesen tünetmentesek voltak. Kontrollként 46, a betegekkel közös háztartásban élő, de tünetmentes kontakt személyt vizsgáltak meg, továbbá néhány olyan személyt is, akik sohasem voltak COVID-19 fertőzöttek, illetve feltehetően nem is érintkeztek koronavírus fertőzöttel.

Már sokszor beszéltünk arról, hogy a sokféle antitest közül az IgM (immunglobulin M)-et tartjuk akut antitestnek, mert ez a betegség heveny szakaszában alakul ki, a később, a gyógyulásban kialakuló  immunglobulin G (IgG)-t, pedig a hosszú idejű antitestnek. Az antitestek puszta jelenléte azonban nem jelenti azt, hogy ezek az antitestek védenek is.

A koronavírus elleni antitesteknek két alapvető típusát írják le: az egyik csoport a vírus felszínén lévő tüskéket alkotó fehérjékhez kötődik (valójában ezek alkotják a koronát). Az antitestek másik csoportja még specifikusabb, ezek a tüskefehérjék azon helyéhez kötődnek, amellyel a tüske-fehérjék a sejtek felszíni receptoraihoz, vagyis az angiotenzin konvertáló enzim 2 (ACE2 ) receptor-kötődési helyéhez (domain-jéhez) kapcsolódnak. A vírust feltehetően egy olyan antitest tudná kikapcsolni, amely ezt a receptor kötődési domain-t lenne képes blokkolni , hiszen ennek segítségével nyitja ki a vírus a sejtbe vezető ajtót, az ACE2 receptort.

Szóval kezdhetjük a jó híreket?

A COVID-19 fertőzésen átesett személyek IgG és az IgM értékek is magasabbak voltak a kontroll személyek IgG és IgM értékeinél. Mint az várható volt, ebben a gyógyulófélben lévő csoportban az IgG értékek különbségei jelentősebbek voltak, mint az IgM értékekben észlelhető különbségek, hisz az IgM szintek az idő múlásával lassan csökkentek. A gyógyult személyek kb. 20-30%-ánál az antitest titerek nem haladták meg szignifikánsan a kontrolloknál mért értékeket. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ezek a fertőzésen átesettek többségében termelődött antitesteket, vajon neutralizáló antitestek, tehát képesek megállítani a vírusfertőzést?

A kutatók genetikus mérnökséggel olyan SARS-CoV-2 pszeudovírust gyártottak amely expresszálta a tüske fehérjét és szőnyegbombázáshoz hasonló módon fertőzte meg a sejtkultúrában tartott ACE2-őt expresszáló sejteket. A fertőzésen átesettek vérplazmájának hozzáadásával azt próbálták kideríteni, hogy mennyi plazma blokkolja („kapcsolja ki, állítja le”) a vírusok 50%-át, vagyis mennyi a "neutralizáló titer 50” (NT50) értéke.  A betegség átlagosan 39. napján vett vérplazmák hígításával azt állapították meg, hogy a betegek 33%-ában 1:50 alatt volt az a plazmahigítás, ami semlegesítette a pseudovírus felét (tehát bennük nem alakult ki immunitás), 79 %-ban volt elég ehhez 1000-szeres (részleges immunitás) és csak 1%-ban 5000-szeres higítás (ami feltételezhetően már védettséget biztosít).

A magasabb antitest érték komolyabb neutralizáló képességgel járt, mint az várható. A hospitalizált személyeknél valószínűbb volt a neutralizáló antitestek megjelenése, mint azoknál, akiknek betegsége nem volt olyan súlyos, hogy kórház kezelésre szorultak. Ez arra utal, hogy azok a COVID-19 fertőzésen átesettek, akiknek több súlyos betegségük van, a betegség elleni nagyobb immunitás várhatják a koronavírus támadásának második hullámát.

Ha nem alakulnak ki neutralizáló antitestek, semmi nem vég egy következő koronavírus fertőzéssel szemben. Az is igaz, hogy az igazolt COVID-19 fertőzésen átesett egyének körében alig láttunk ismételt fertőződést, és ha igen, akkor ez a második fertőzés - még komolyabb mennyiségű neutralizáló antitest hiányában sem - nem szokott olyan súlyos lenni.

Jelenleg 89 különböző anti-COVID-19 antitest szekvenálása folyik, annak érdekében, hogy megtalálják azt a speciális antitestet, amelyik a legjobban neutralizál: a szekvenáltak között már 52 neutralizáló képességűt találtak. E vizsgálatok természetesen egy hatékony vakcina előállításához is alapot szolgáltathatnak. Sajnos addig még hosszú utat kell megtennünk.

Források:

1. Wilson FP. Many people lack protective antibodies after COVID-19 infection. Medscape > Impact Factor with F. Perry Wilson. June 24, 2020.

2. Robbiani DF, Gaebler C, Muecksch F, et al. Convergent antibody responses to SARS-CoV-2 in convalescent individuals. Nature (2020). https://doi.org/10.1038/s41586-020-2456-9

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.