hirdetés

Az autópályák közelében élőknél gyakoribb a magas vérnyomás

Már évekkel ezelőtt ismertté vált, hogy a koszorúserek atherosclerosisának gyakorisága összefüggést mutat a levegő szennyezettségével, a nagy forgalmú főutak közelében élőknél akár háromszorosára is megnőhet – annak minden következményével.

hirdetés

A 2010-es közlemény szerzője, Dr. Asghar Fakhri (Beth Israel Deaconess Medical Center, Boston, MA) már egy 2010-es közleményében ismertette, hogy egyre több bizonyíték gyűlik össze a légszennyezés káros kardiovaszkuláris hatásairól. Boston közelében élő 187 angiográfiára kerülő beteg esetén kimutatták, a koronária-sztenózisok gyakorisága attól is függ, hogy a beteg lakóhelye milyen távol van a nagy forgalmú főutaktól. A Harvard Medical School-ban (Boston) a „Normative Aging” vizsgálat 939 betegén is kimutatták, hogy a gyárak közelében lévő, és a forgalmas főutak mellett mérhető légszennyezés jelentősen befolyásolja a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást, és emeli a hipertónia kockázatát (Schwartz).

Az USA Rhode Island államában, Providence-ben 1764-ben alapított Brown egyetem (az Egyesült Államok hetedik legrégebbi felsőoktatási intézménye vezetése alatt a San Diego (Kalifornia) nagyvárosi körzetében 5401 posztmenopauzális korban lévő nő megfigyelése során azt tapasztalták, hogy a főutaktól 100 méternél kisebb távolságokban élőkben 22%-kal magasabb a hipertónia kockázata, mint a legalább 1 km-re élőkben. A magas vérnyomás gyakorisága a főutakhoz közeledve fokozatosan nőtt. Epidemiológiailag ez azt jelenti, hogy a főutakhoz közel élő 58 éves korú nőnek akkora a hipertóniás kockázata, mint egy 60 évesnek, aki távol él az úttól.  Az összefüggést sokféle változóhoz igazították (pl. a vizsgált személyeknél a magas vérnyomás lehetséges kockázati tényezői, a testtömeg index, a fizikai aktivitás mértéke, a dohányzás, a lokális táplálék-beszerzés lehetőségei /pl. zöldségüzletek és szupermarketek a közelben/, stb.). A vizsgálat eredményei a Journal of American Heart Association lapban jelentek meg online 2014. október 1-én.

Az 5401 posztmenopauzális nő 40%-a szenvedett hipertóniában. Gyakorlatilag egyenlő arányban voltak közöttük normál testsúlyúak, túlsúlyosak és obesek. A vizsgált személyek a nagy forgalmú főutaktól átlagosan 836 méterre laktak. Az 1 000 méteres lakótávolságot vették referenciának, azaz 1,0-nek. Az 1000 méter és 200 méter között élőknél 1,05 (95%CI: 0,99-1,12), a 200 méter és 100 méter között élőknél 1,13 (1,00-1,27), míg a 100 méteren belül élőknél 1,22 (1,07-1,39) volt a hipertónia prevalenciájának aránya. A vizsgálatban nem mérték a légszennyezettséget, de az nyilvánvalóan magasabb volt a főutak közelében, ugyanígy magasabb lehetett a zajszennyezés is.  

  

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Heartwire

2. Journal of the American Heart Association

3. Brown University

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.