hirdetés

Első sikerek a progeria kezelésében

A gyors öregedéssel járó progeria első klinikai gyógyszervizsgálatában eredményesnek bizonyultak a farnezil-transzferáz inhibitorok, melyeket eddig egyes rosszindulatú daganatok terápiájában alkalmaztak.

hirdetés

A klinikai vizsgálat a csontszerkezet, a súlygyarapodás és – ami a legfontosabb – a kardiovaszkuláris rendszer jelentős javulását igazolta – számolt be a Proceedings of the Natural Academy of Sciences (PNAS) című lap.

A Hutchinson−Gilford progeria szindrómának (HGPS) is nevezett progeria egy ritka és fatális genetikai betegség, melynek jellemzője a már gyermekkorban megfigyelhető gyors öregedés. A betegség akkor válik végzetessé, amikor az érintett személyeknél ugyanolyan szív- és érrendszeri megbetegedés (atherosclerosis) alakult ki, ami normális öregedés mellett csak jóval később érinti időskorúak millióit. Az átlagos populációban megszokottnak számító 60-70 éves kor helyett progeriában már 5 éves korban előfordulhat szívinfarktus vagy stroke. A betegek átlagosan 13 éves korukig élnek.

Leslie Gordon, a közlemény első szerzője ugyancsak egy progeriában szenvedő gyermek édesanyja: „Hatalmas áttörésnek számít az a megfigyelés, miszerint farnezil-transzferáz inhibitorok (FTI), például lonafarnib adásával nemcsak lassítható az erek progeriában megfigyelhető károsodása, hanem már 2,5 éves kezelés hatására részben visszafordíthatók az elváltozások. Ennek főként azért van nagy jelentősége, mert a progeriában szenvedő gyermekek végül kardiovaszkuláris ok következtében halnak meg.”

A 2,5 éven át tartó gyógyszervizsgálatban 16 országból 28, progeriában szenvedő gyermek vett részt, ami a világszerte ismert progeriás esetek 75 százalékának felel meg. A 28 gyermek közül 26-nál a betegség klasszikus formája állt fenn. A vizsgálat 28 résztvevője 4 havonta Bostonba utazott, ahol részletes vizsgálatokon estek át.

Az FTI-szerek csoportjába tartozó lonafarnibot naponta kétszer, szájon át kapták a vizsgálati periódus alatt. A kutatók figyelemmel kísérték a gyermekek testsúlygyarapodását és azt összevetették a vizsgálat előtti értékekkel. Ezt tekintették elsődleges végpontnak, mivel ezek a gyermekek kritikus mértékű táplálási zavarban szenvednek, és extrém lassú súlygyarapodás jellemzi őket. A vizsgálatban ezen kívül meghatározták az artériák merevségét (melyet a szívinfarktus és stroke kockázati tényezőjeként tartunk számon), valamint a csontok rigiditását és denzitását is (melyet az osteoporosis prediktorának tekintenek).

A vizsgálat minden résztvevőjénél szignifikáns javulást észleltek a testsúlygyarapodásban, a csontszerkezetben, valamint az erek rugalmasságában. Minden harmadik gyermeknél több mint 50 százalékkal javult a testsúlygyarapodás éves üteme, illetve a testsúlycsökkenést gyarapodás váltotta fel, melynek hátterében az izomzat és a csontozat tömegének növekedése állt. Az FTI-kezelést követően a csontok rigiditása elérte a normális szintet. Az artériafal atherosclerosishoz társuló fokozott merevsége 35 százalékkal csökkent, miközben az érfal denzitása ugyancsak javult.

A progeriát okozó gén felfedezését követően az FTI-szereket javasolták potenciális terápiás szerként. A progeriában szenvedő gyermekeknél genetikai mutáció áll fenn, melynek nyomán a betegségért felelős progerin nevű kóros fehérje termelődik. A progerin blokkolja a normális sejtfunkciókat, és károsító hatását a farnezil-csoporton keresztül fejti ki, mely a proteinhez kapcsolódik. Az FTI-szerek ezt a kötődést akadályozzák meg.

Mark Kieran, a cikk rangidős szerzője, a Harvard gyermekgyógyász professzora így fogalmaz: „Klinikai vizsgálatunk tervezésekor világossá vált számunkra, hogy a gyermekkori rosszindulatú agytumorok FTI-kezelésével szerzett tapasztalataink progeriás gyermekek bevonásával végzett preklinikai vizsgálatokban is kamatoztathatók. A vizsgált szerre azért esett a választás, mert az képes megakadályozni, hogy a farnezil-csoport a fehérjéhez kötődjön, ily módon a progerin inaktiválható, ami mérsékelheti a betegség egyes hatásait.”

A vizsgálat eredményei igencsak biztatóak. Jelenleg is folyamatban van egy másik vizsgálat, melyet többek között a Progeria Kutatási Alapítvány (Progeria Research Foundation) támogat.

A korábbi kutatások arról tanúskodnak, hogy a progerin minden ember szervezetében termelődik, és mennyisége az életkor előrehaladtával emelkedik. Néhány korábbi vizsgálat korrelációt igazolt a normális öregedés és a progerin között, és összefüggés mutatkozott a progerin és a genetikai instabilitás között is.

A kutatók azt tervezik, hogy folytatják a farnezil-transzferáz inhibitorokkal és azok hatásaival kapcsolatos vizsgálataikat, melytől még több információt remélnek a kardiovaszkuláris betegséggel, illetve a minden populációt érintő normális öregedéssel kapcsolatban.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.