Laborparaméterek előre jelezhetik a citokin vihart
A kiterjedt szervkárosodást és sok esetben halált okozó citokin vihar elleni küzdelem egyik fontos eleme a vihart jelző klinikai paraméterek meghatározása.
Számos esetben igazolódott, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés az immunrendszer túlzott reakcióját eredményezi. Ha ennek során hosszú időn át és nagymértékben fokozódik a gyulladásos mediátorok termelődése, akkor ún. citokin vihar alakul ki, ami több szerv károsodását idézi elő. Az immunsejtek aránya eltolódik, a neutrofil granulociták aránya növekszik, a limfocitáké csökken, az interleukin-6 és a C-reaktív proteinek szintje emelkedik és ezek köztudottan jelzik az intenzív ellátás szükségességét és azt, hogy a halál nagyobb valószínűséggel következik be.
Az Annals of the Rheumatic Diseases szeptemberi számában megjelent közlemény (https://ard.bmj.com/content/early/2020/09/25/annrheumdis-2020-218323) szerzői most még több olyan laboratóriumi paramétert azonosítottak, illetve neveztek meg összefoglalójukban, amelyek segítségével diagnosztizálható, illetve előre jelezhető a COVID-19 fertőzéshez társuló citokin vihar.
A szerzők a Temple University (Philadelphia) kórházába 2020 tavaszán felvett 513 COVID-19 beteg laboratóriumi-klinikai paramétereit tekintették át azzal a szándékkal, hogy segítsék, illetve pontosítsák a COVID-19 citokin vihar laboratóriumi prediktív diagnosztikáját. Az azonosított, citokin vihart jelő paraméterek ismeretében ugyanis már korábban intenzívebben megkezdhető a célzott gyógyszeres terápia (szteroidok, antikoaguláció), illetve optimális esetben a citokin vihar megelőzése.
A betegektől a kórházi felvétel első hetében, illetve legkésőbb a citokin vihar klinikai diagnózisa előtti 24 órával vett minták laboratóriumi értékeit elemezve Dr. Roberto Cariccionak és munkatársainak 12 nagy prediktív értékű laboratóriumi paramétert sikerült azonosítaniuk.
E 12 prediktív laborértéket faktoranalízis segítségével 3 klaszterbe rendezték: az elsőbe a gyulladást jelző paramétereket, a másodikba a sejthalál és szöveti károsodás jelzőit, a harmadikba az elektrolit egyensúly zavarait jelző értékeket sorolták.
A első klaszterbe tartozó paraméterek közül az albuminszint csökken, a limfociták realtív aránya kisebb, a neutrofil granulociták abszolút száma pedig növekszik azokban a betegekben, akikben kialakul a citokin vihar, azokhoz képest, akikben nem.
A második klaszterbe sorolt értékek közül az ALT (alanin aminotranszamináz), az AST (aszpartát aminotranszferáz), a D-dimer, az LDH and troponin I szint is emelkedett volt azokban a fertőzöttekben, akiknél citokin vihar alakult ki. A harmadik klaszterbe tartozó jellemzők közül az anion gap csökkent, a klorid, kálium és vér urea nitrogén (BUN) emelkedett értékét mérték citokinvihar esetén. A prediktív kritériumok szenzitivitása 85%, specificitása 80%-osnak bizonyult.
A klinikum számára használható határértékek meghatározása (amely mentén eldönthető az adott paraméter emelkedett vagy csökkent volta) a napi laboratóriumi értékek alapján genetikai algoritmusok segítségével történt. Az első klaszterbe tartozó paraméterek prediktív értékei: albumin<2, 87g/dl vagy limfocita<10,2%, vagy abszolút neutrofil szám>11,4×103/ml. A második klaszterben ALT>60 IU/l, vagy AST>87 IU/l, vagy D-dimer>4930 ng/ml, vagy LDH>416 U/l vagy troponin I>1,09 ng/ml. A harmadik klaszterben: anion gap<6,8 mmol/l, vagy klorid106 mmol/l, vagy kálium>4,9 mmol/l, vagy BUN:kreatinin arány>29.
A citokin vihar predikciójához a vizsgálat eredménye szerint az szükséges, hogy a betegnek mindhárom klaszterben legyen legalább egy olyan laborértéke, amely eléri az adott határértéket.
Az egy klaszterhez tartozó paraméterek alternatív indikátoroknak tekinthetők. Egy adott klaszter „pozitivitását” egyértelműen jelzi, ha akár csak egy odatartozó érték is a határértéken túli.
Források:
R. Caricchio et al: Preliminary predictive criteria for COVID-19 cytokine storm
