Lipidszint csökkentők és stroke prevenció
A koleszterincsökkentő sztatinok vagy fibrátok idősekben egyharmaddal csökkentették a stroke kockázatát, de egy új, megfigyeléses vizsgálat szerint a koronária események kockázatát szedésük nem befolyásolta.
- Adjunk-e időseknek primér prevencióként sztatint?
- A sztatinok nem károsítják a kognitív funkciókat
- A sztatinkezelés Parkinson kór ellen is véd
- A hiperlipidémiás betegekben a sztatinok csökkentik a glaukóma kockázatát
- A szép új világ választása: infarktust vagy rákot?
- Jelenetek egy házasságból: mit tud a duális koleszterincsökkentő tabletta?
A szerzők szerint, ha az eredményeket további vizsgálatok is megerősítik, akkor a koleszterincsökkentők komolyan szóba jönnek az idősekben a stroke megelőzésére.
A dr. Annick Alpérovitch (INSERM, Bordeaux, Franciaország) vezette vizsgálat eredményeit a BMJ május 19-i számában publikálták. Az eredmények ellentmondtak a sztatinok idősekre gyakorolt hatását kutató, eddigi egyetlen randomizált vizsgálat, a PROSPER (Prospective Study of Pravastatin in the Elderly at Risk) vizsgálat eredményeinek.
A PROSPER vizsgálat pont ellenkező eredményre jutott: a sztatin szedés hatására csökkent a koronária eredetű halálozás, de a stroke-ok gyakorisága nem változott. Maguk a vizsgálatot végzők is értetlenül állnak az eredmények előtt, de annyi bizonyos, hogy a 2 vizsgálati populáció igen különböző volt, a most idézett vizsgálatban szereplők sokkal kisebb kockázatúak voltak, mint a PROSPER-be válogatottak, és sokkal hosszabb ideje, több, mint 12 éve szedtek lipidszint csökkentő gyógyszert.
Alpérovitch-ék az elemzésbe 7484 férfit és nőt vontak be, akik átlagos életkora 74 év volt, és kórtörténetükben nem szerepelt vaszkuláris esemény. Az átlagos követési idő 9,1 év volt, amelynek során 2 évente megvizsgálták a résztvevőket és felvették kórelőzményüket, beleértve az alkalmazott gyógyszereket is.
Kezdetben a populáció 27,4%-a szedett lipidszint csökkentő gyógyszert (13,5% sztatint és 13,8% fibrátot). A gyógyszert szedőkben szignifikánsan alacsonyabb volt a teljes koleszterin, a kis denzitású lipoprotein és a trigliceridszint, mint a gyógyszert nem alkalmazókban (mind a sztatinok, mind a fibrát szedése esetén).
Az eredmények szerint a lipidszint csökkentőket használókban kisebb volt a stroke kockázata, mint a másik csoportban (hazárd arány [HR]: 0,66; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI]: 0,49–0,90).
Nem volt viszont kapcsolat a lipidszint csökkentők alkalmazása és a koronáriabetegség között (HR: 1,12; 95% CI: 0,90–1,40).
E hatások akkor sem változtak, ha az életkornak, a nemnek, a testtömegindexnek, a magas vérnyomásnak, a szisztolés vérnyomásnak és a triglicerid koncentrációnak megfelelően stratifikálták az adatokat.
Egyelőre a vizsgálatot végzők sem javasolják a koleszterincsökkentők alkalmazását a klinikai gyakorlatban a stroke megelőzése céljából; ehhez további vizsgálatokat tartanak szükségesnek. A jelenlegi irányelvek többsége nem ajánlja e szerek használatát 75 év felett.
Forrás: Medscape
