hirdetés

Megelőzhető-e a veleszületett cytomegalovírus fertőzés?

Az ismertetett vizsgálat szerzői igazolták, hogy a CMV fertőzött anyáknak adott CMV-specifikus hiperimmun globulinnal –a korábbi vizsgálatok eredményivel egybehangzóan- megelőzhető a magzati CMV fertőzés.

hirdetés

Mind az USA-ban, mind az EU-ban az újszülöttek mintegy 0,6%-a kongenitális humán cytomegalovírus (CMV) fertőzéssel születik. A fertőzött újszülöttek kb. 20%-a már tünetekkel születik vagy a betegség következményei – pl. szenzorineurális halláskárosodás, kognitív károsodások, motoros zavarok – később mutatkoznak meg rajtuk. A veleszületett fertőzés és betegség legnagyobb kockázatát az okozza, ha a terhes nőben primér CMV fertőzés alakul ki. Bár az IgM és IgG vizsgálatával ez kimutatható a terhesekben, e vizsgálatokat szűrővizsgálatként mégsem alkalmazzák, mivel bizonyítottan hatásos terápiás beavatkozás nem létezik.

Egy 2005-ös nem randomizált tanulmány szerint, ha a CMV-fertőzött terheseknek CMV-specifikus hiperimmun globulint adtak, szignifikánsan, 40%-ról 16%-ra csökkent a fertőzés átvitele az anyáról a magzatra, s szintén szignifikánsan, 50%-ról 3%-ra csökkent a kongenitális betegség kockázata. Hasonló eredményre jutottak más nem randomizált vizsgálatok is.

A jelen randomizált, kontrollált vizsgálat olasz szerzői igazolni kívánták a CMV-specifikus hiperimmun globulin korábban kimutatott hatásosságát a magzati CMV fertőzés megelőzésében.

A jelen CHIP (Congenital HCMV Infection Prevention) vizsgálat egy fázis 2, kettős-vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos vizsgálat volt, amelyet Olaszország 11 központjában folytattak le.

A vizsgálat elsődleges végpontja az volt, hogy a hiperimmun globulint kapó, CMV fertőzött anyák magzatainak és újszülöttjeinek mekkora aránya lett fertőzött, összevetve a nem kezelt anyák utódaival. A másodlagos végpontok a következők voltak: a CMV DNS-szint, a válasz a kapott gyógyszerre, amit ELISA-val mértek fel, a neutralizáló antitestek és a limfocita szubpopulációk mennyisége, a CMV-specifikus T-sejt válasz; a placenták virológiai és immunhisztológiai sajátságai; a magzatok ultrahangos vizsgálatának eredményei; a kongenitális CMV klinikai jellemzői az élet első két hetében; valamint a CMV-specifikus hiperimmun globulin biztonságossága.

A vizsgálatban olyan, 5–26 hetes terhesek vettek részt, akik feltehetően a megelőző 6 hétben fertőződtek meg CMV-vel. Az állapotos nők fele véletlenszerűen hiperimmun globulint, másik felük placebót kapott. Sem a nők, sem a kezelők nem tudták, hogy melyik nő tartozik a kezelt, illetve a kontroll csoportba.

A hiperimmun globulin készítmény 50 E/ml anti-CMV IgG antitestet tartalmazott, és a kezelt csoportba tartozó terhesek 4 hetente 2 ml/testsúlykg adagot kaptak intravénásan a terhesség 36. hetéig vagy addig, amíg CMV-t nem találtak az amnionfolyadékban (10 ilyen eset volt). A placebo fiziológiás sóoldat volt.

Az állapotos nők toborzása 2009 és 2011 között történt; összesen 123 nő vett részt mindvégig a vizsgálatban. A kezelt és a kontroll csoport között semmilyen kezdeti jellemzőt tekintve nem volt különbség. A CMV fertőzés megállapítása és idejének meghatározása szerokonverzión alapult. A fertőzött nők 59%-ának voltak tünetei (45 nő) vagy rendellenes laboratóriumi leletei (13 nő), vagy mindkettő (14 nő). A leggyakoribb jelek és tünetek: láz, aszténia, influenza-szerű szindróma és rendellenes májenzim szintek.

A kezelt csoportban az infúziók medián száma 5, a placebo csoportban 4 volt – a különbség nem volt szignifikáns (p=0,60).

A CMV intrauterin átvitele a magzatra 45 esetben fordult elő (37%). Ezek közül 18 esetben már a magzatban diagnosztizálták a fertőzést, 27 esetben pedig megszületéskor. A hiperimmun globulin csoport 61 tagjának 18 kongenitális fertőzésben szenvedő gyermeke született (30%), míg a placebo csoportba tartozó 62 nőnek 27 (44%). A különbség nem bizonyult szignifikánsnak (p=0,13). A kezelt csoportban a fertőzést a magzatnak átadó 18 nő közül 9 az első, és 9 a második trimeszterben fertőződött meg CMV-vel. A placebo csoportban a megfelelő számok 12 és 15. A fertőzés időpontját tekintve nem volt különbség a két csoport között. Nem találták eltérőnek a két csoportban a fertőzött magzatok amnionfolyadékában, illetve az újszülöttek vizeletében és vérében levő vírus DNS mennyiségét, s a vírusspecifikus IgM-et sem a fertőzött újszülöttekben.

Az anyai vér immunológia és virológiai elemzése sem mutatott ki különbséget a kezelt és a kontroll csoport között. Amikor azt vizsgálták a két csoportban, hogy milyen különbség van a CMV fertőzést a magzatnak átadó és át nem adó anyák között, az derült ki, hogy átadás nem függött attól, hogy az anyák hányadik gesztációs héten fertőződtek meg, illetve hogy mennyi idő telt el a diagnózis és a kezelés kezdete között, és semmilyen vizsgált immunológiai vagy virológiai változótól.

Összesen 20 nemkívánatos esemény fordult elő 16 nőben, s közülük 11 súlyos volt (ezek 10 nőben alakultak ki). A kezelt csoportban a súlyos nemkívánatos események közé tartozott a koraszülés (4 nőben, a 25. és a 33. gesztációs hét között), az intrauterin fejlődési visszamaradás és a korai szülés megindítása (1 nőben, a 36. héten), az intrauterin fejlődési visszamaradás (1 nőben), az intrhepatikus kolesztázis a terhesség alatt és a posztpartum eklampszia (mindkét esemény ugynabban a nőben). A kontroll csoportban előfordult súlyos nemkívánatos események: spontán abortusz amniocentézis után, az alsó és felső végtag ízületeinek fájdalma és a terhesség kiváltotta magas vérnyomás (mindegyik 1–1 nőben). A kezelt csoportban előforduló kevésbé súlyos nemkívánatos események: az alsó végtag viszketése (3 nőben), fejfájás (1 nőben) és hányás (1 nőben). Ugyanez a kontroll csoportban: aszténia (1 nőben), fejfájás (1 nőben) és trombocitopénia (2 esemény ugyanazon nőben). Mindent összevéve, nőgyógyászati szövődmények a hiperimmun globulin csoportban 13%-ban fordultak elő, míg a placebo csoportban csak 2%-ban (p=0,06).

A két csoportban született újszülöttek semmilyen tekintetben nem különböztek egymástól. Az egyetlen megemlítendő különbség (bár ez sem szignifikáns) az, hogy koraszülés a kezelt csoport 15%-ában, míg a kontroll csoportnak csak 2%-ában fordult elő (p=0,06). Az egyéb másodlagos kimenetelek tekintetében sem különbözött a két csoport.

Következtetésként az vonható le, hogy ebben a 123 résztvevőt tartalmazó vizsgálatban a hiperimmun globulinnal való kezelés nem módosította szignifikánsan a primér CMV fertőzés lefolyását a terhességben, és nem befolyásolta az anyai fertőzés magzatra való átvitelét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az átvitel különbsége a kezelt és a kontroll csoport között (14%) kisebb volt, mint amilyenre a vizsgálat tervezésekor számítottak, és ahhoz, hogy ezt a különbséget megfelelő statisztikai erővel ki tudják mutatni, háromszor ennyi résztvevőre lett volna szükség.

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.