hirdetés

Munkanélküliség és öngyilkosság kapcsolata Magyarországon

Dr. Rihmer Zoltán magyar és görög munkatársaival azt találta, hogy a munkanélküliség csak 3–5 év múlva növelte az öngyilkossági arányt, de nem a munkanélküliek körében, hanem a teljes népességben. Ennek oka talán a gazdasági krízis okozta distresszes környezet, amely a nép egészét érinti.

hirdetés

A befejezett öngyilkosságok aránya nagyon különböző az egyes európai országokban: Görögországban 3,5/100 000, Magyarországon 24/100 000, s egyes kelet-európai országokban (Belorusszia) több mint 60/100 000. Az elmúlt néhány évben Európa sok országában súlyos gazdasági krízis volt, ami a munkanélküliség jelentős növekedéséhez vezetett. Bár a klinikai vizsgálatok konzisztensen azt mutatták ki, hogy a munkanélküliség az öngyilkosság kockázati tényezője, újabban vitatták, hogy ez a teljes népességre vonatkozna.

Bár több európai országban és az USA-ban egyértelmű összefüggést találtak a munkanélküliség és az öngyilkosság között, más országokban (pl. Görögországban és Olaszországban) rövid távon nem volt kimutatható ilyen kapcsolat, s ez megkérdőjelezte az összefüggés létezését.

A magas jövedelmű országokban erős bizonyítékok támasztják alá, hogy működik az, amit „a szegénység és a mentális betegség negatív ciklusának” neveznek. A mentális betegek nagyobb valószínűséggel szegényednek el az egészségügyi költségek, állásuk elvesztése, a kevesebb munkaóra és a stigmatizáció miatt. Azt azonban nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy ennek az ellenkezője is áll (azaz az, hogy a munkanélküliség pszichiátriai zavarokhoz és végül öngyilkossághoz vezet), bár egyes eredmények erre mutatnak. Egy metaanalízis szerint a munkanélkülivé válás kifejezettebb distresszhez vezet, míg a fordítottja (az elhelyezkedés) csökkenti a distresszt. Több vizsgálat szerint a legutóbbi gazdasági krízis növelte azon mentális zavarok (pl. a major depresszió) prevalenciáját, amelyek az öngyilkosság legfontosabb kockázati tényezői. E vizsgálatok egy része azt is kimutatta, hogy a krízis károsító hatása azokat sújtotta a leginkább, akik személyesen is érintettek voltak (azaz akik a krízis folytán elvesztették állásukat). Érdemesnek látszik külön-külön, országonként megvizsgálni, hogy a súlyos krízis hogyan befolyásolta az öngyilkossági arányt.

Az idézett közlemény szerzői nemrég kimutatták, hogy miután Magyarországon 20 éven át csökkent az öngyilkosságok aránya, 2006-ban fordulat következett be, miközben a munkanélküliség aránya két lépésben nőtt (kisebb mértékben 2005-ben és nagyobb mértékben 2009-ben). Ugyanebben az időszakban – 2000 és 2011 között – megduplázódott az évi antidepresszívum fogyasztás. A szerzők azt kívánták tisztázni, hogyan alakult az utóbbi évtizedben és a gazdasági krízis hatására a munkanélküliség és az öngyilkosság kapcsolata Magyarországon.

A szerzők a befejezett öngyilkosságok és a munkanélküliségi arányok adatait a KSH adatbázisa alapján állapították meg, s ezekből minden évre kiszámolták, hogy az előző évhez képest hány százalékkal változott a munkanélküliségi arány, valamint az öngyilkossági arány a teljes népességben és a munkanélküliek körében. Kiszámították a korrelációs koefficienseket mindkét csoportra a munkanélküliségi arány változása és az öngyilkossági arány változása között mind az adott évre vonatkozólag, mind pedig a munkanélküliségi adatot követő 1–6 évre (pl. a 2003-as mukanélküliség-változás és a 2009-es öngyilkossági arány változása között).

Az öngyilkossági arány mind a teljes népességben, mind a munkanélküliek körében folyamatosan csökkent 2006-ig, amikortól fogva viszonylag stabil maradt, illetve tendenciaszerűen emelkedett. A teljes népesség és munkanélküliek öngyilkossága között erős pozitív korreláció volt (r = 0,91), de az öngyilkossági arányaik százalékos változása közötti összefüggés csak mérsékelt volt (r = 0,49). Mindkét csoportban erős negatív korreláció volt a munkanélküliségi és az öngyilkossági arányok között (teljes népesség r = –0,65; munkanélküliek r = –0,55). A munkanélküliségi változás és az 5 év múlva mért öngyilkossági változás között erős pozitív korreláció volt a teljes népességben (r = 0,78). A munkanélküliek körében a legnagyobb ilyen pozitív korreláció az index évet követő 4. évben volt, de ez csak mérsékelt fokú volt (r = 0,47). Ugyanez a korreláció a teljes népesség esetében is hasonló volt (r = 0,46). 4. év után negatívak voltak a korrelációk a munkanélkülieknél.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a munkanélküliség a teljes népességben csak 3–5 év elteltével függ össze az öngyilkossági aránnyal. A munkanélküliek körében ez a kapcsolat jóval gyengébb, és csak a 4. évben mutatkozik. Úgy látszik, hogy a tartós munkanélküliség vezet az öngyilkosságok megszaporodásához, s meglepő módon, ez nem a munkanélküliekre, hanem a teljes népességre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség nincs oksági kapcsolatban az öngyilkossággal, illetve semmiképpen sem az egyetlen olyan tényező, amely befolyásolná az öngyilkosságok arányát.

 

Forrás: Annals of General Psychiatry

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.