Nem feltétlenül szükséges az oxigénadás szülés közben
Egy most megjelent meta-analízis szerint a szülés közben kórossá váló magzati szívfrekvencia esetén sem feltétlenül szükséges a szülő nőnek oxigént adni.
A magzat oxigénhiányos agykárosodásának prevenciója céljából szülés közben magzati monitorozásra kerül sor, és a magzati szívfrekvencia kóros volta esetén elterjedt gyakorlat oxigén adása az anya számára abból a megfontolásból, hogy ily módon javítható a baba oxigenizációja is. Az bizonyítékok azonban nem egyértelműek erre a régóta javasolt gyakorlatra.
Az ellentmondások feloldására a washingtoni egyetem munkatársai 16 korábbi vizsgálat adatait tekintették át, melyek mindegyike ezt a gyakorlatot elemezte. Az adatok összegzése alapján nem tudták megerősíteni, hogy bármilyen előnnyel járna a kiegészítő oxigénadás az anya számára a vajúdás alatt és a kitolási szakban.
Az Egyesült Államokban évente körülbelül 1,5 millió szülő nő (a szülő nők kétharmada) részesül kiegészítő oxigénpótlásban a szülés valamelyik szakaszában – indokolják kutatásuk létjogosultságát a szerzők. Ezt a több évtizedes gyakorlatot az amerikai szülész-nőgyógyász társaság (American College of Obstetricians and Gynecologists, ACOG) is támogatja azokban az esetekben, ha a magzat szívfrekvenciája oxigénszintjének csökkenése miatt kórossá válik, tehát magzati veszélyállapot állhat fenn.
Ez a gyakorlat azon megfontoláson alapul, hogy az anyának adott oxigén javítja a magzat felé irányuló oxigéntranszfert is, a szerzők által összegzett adatok azonban arra utalnak, hogy ilyen esetekben az anyának adott oxigén nem eredményez javulást, ezért minden kockázat nélkül szakítani lehet ezzel a gyakorlattal.
Az oxigénadást jelenleg is preventív stratégiaként alkalmazzák, és ez a gyakorlat egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza. A magzati monitorozás potenciálisan kóros állapotot jelezhet, ám a teljes időszak 80%-ában az állapot köztes helyzetnek minősül, azaz nem teljesen jóindulatú, ám nem jelent közvetlen kockázatot. A szerzők állítása szerint lyen esetekben az oxigénadás semmilyen járulékos előnnyel nem jár.
A JAMA Pediatrics című lap január 4-i számában megjelent cikk szerzői 16 véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat adatait összegezték az 1982 és 2020 közötti időszakból, melyekben összesen 2052 szülő nő vett részt. Egészében véve a vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak: egyesek az oxigénadás előnyeire szóló adatokkal szolgáltak, míg mások ezzel ellentétes megállapításokat tettek.
Az elemzésbe vont tanulmányok szerzői a szülés után nem sokkal az újszülöttektől vett vérminták pH-értékét határozták meg, a 7,1 alatti értéket tekintve kórosnak, ami már oxigéndeprivációt tükrözhet. Összehasonlították az újszülöttintenzív-osztályos ellátásra szoruló újszülöttek számát és az Apgar-pontszámokat is. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az oxigénadásban részesült és nem részesült anyák újszülötteinek állapota nem különbözött szignifikánsan egymástól.
A mostani tapasztalatok alapján csökkenthető lehet a felesleges beavatkozások száma, és ezzel együtt az egészségügyi költségek is.
A szakirodalomban fellelhetők olyan korábbi vizsgálatok is, melyek a kiegészítő oxigénadás előnyeire utalnak, a referált metaanalízis szerzői szerint ezért ezen a térem további elemzések szükségesek. További vizsgálatokat is terveznek annak a fontos kérdésnek a megválaszolására is, hogy a szülés alatti tartós oxigénadásnak lehetnek-e potenciális ártalmai. Azok a vizsgálatok, melyek a szüléstől függetlenül elemezték a túlzott oxigenizáció hatását, rámutattak, hogy ez fokozhatja az oxidatív stresszt, ami sejtkárosodást okozhat, ezáltal növeli például a cerebralis bénulás és az Alzheimer-kór kockázatát. A most közzétett adatok összességében ellentmondanak annak az általános mítosznak, hogy az oxigénfelvétel bármilyen módon történő javítása egészséges, és hozzájárul az egyén személyes jóllétéhez.
