Nemzetközi szervezet a klímaváltozás csökkentésére
Még nem teljesen reménytelen csökkenteni és megállítani a klímaváltozás negatív egészségügyi hatásait.
- Az egészségügy hozzájárulása a klímaváltozáshoz
- A klímaváltozás egészségkárosító hatásai különös tekintettel a hőhullámokra és a fertőző betegségekre
- Égető probléma az éghajlatváltozás
- A kánikula akár halálos is lehet
- A globális felmelegedés több maláriát okoz
- A világot fenyegető egészségügyi problémák
- Az erdőtűz füstje szívmegállást okozhat
- Ne égessünk szennyezett szerves anyagot
A Lancet-ben 2019. november 13-án online megjelent tanulmányban Dr. Nick Watts (Institute for Global Health, University College London) és munkatársai felhívják a figyelmet arra, hogy a gyakori kaliforniai és ausztráliai erdőtüzek egyre több légúti megbetegedést okoznak, de még nem késő megelőzni, vagy legalábbis csökkenteni a klímaváltozás egészségügyi következményeit.
A The Lancet Countdown a klímaváltozás okozta egészségügyi következmények vizsgálatára és értékelésére 35 akadémiai intézet és az ENSZ részvételével alakult nemzetközi, multidiszciplináris együttműködési szervezet, mely a Párizsi Egyezménynek megfelelően ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok részére. Évente beszámolókat ad ki a Wellcome Trust támogatásával, az általuk rendszeresen mért 41 egészségügyi indikátor alapján.
A tanulmány szerzői kifejtik, hogy a ma született gyermeknek az ipari forradalom előtti átlag hőmérsékletet legalább 4 Celsius fokkal meghaladó környezetben kell majd élniük. „Nem tudjuk, hogy ez népegészségügyi szempontból pontosan mit jelent, de azt tudjuk, hogy katasztrofális lesz” – jelentette ki Dr. Watts televíziós kommentárjában. „A változás aláássa az utóbbi 50 évben elért népegészségügyi eredményeinket és tönkreteszi a jelenlegi egészségügyi rendszert.”
A tanulmányban részletezik a klímaváltozásban szerepet játszó tényezőket, az általuk okozott egészségügyi következményeket, és felsorolják azokat az intézményeket és államokat, melyek már lépéseket tettek az ilyen környezeti fenyegetések ellen. A hőmérséklet alakulásának követése óta az elmúlt évtizedben kellett szembesülnünk az eddigi 10 legmelegebb év közül nyolccal. Bár a hőmérséklet emelkedéséért leginkább felelős fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése számos helyen folyamatban van, a széndioxid kibocsájtás ennek ellenére még 2018-ban is emelkedett. A fokozatos csökkentési trend ellenére 2016 és 2018 között a szénerőművek által előállított energia 1,7%-al nőtt. Ironikus módon maga az egészségügyi szektor is felelős a klímaváltozásért (Az egészségügy hozzájárulása a klímaváltozáshoz), hiszen a globális kibocsájtások 4,6%-a a korszerű egészségügy működéséből származik, és ez az arány egyre növekszik. A klímaváltozásnak számos egészségügyi kockázata van: a krónikus betegségek, pl. az asthma és a kardiovaszkuláris betegségek megszaporodásától kezdve a fertőző betegségek, különösen a vektorok által közvetített betegségek (dengue-láz, malária, chikungunya) elterjedéséig. A súlyos időjárási változások növelik az akut és krónikus morbiditást és a mortalitást is. Bár a klímaváltozás miatt a gyermekek szenvedik el a legtöbb egészségügyi károsodást, de a negatív hatások mindenkit érintenek, a még meg sem született magzatoktól kezdve az aggastyánokig. Az újszülöttek vannak a legnagyobb veszélyben az alultápláltság és a hasmenéssel járó egyes fertőző betegségek (különösen a dengue-láz) miatt.
A televíziós sajtótájékoztatóban kiemelték az egyes emberek egyéni felelősségét. Dr. Renee N. Salas (a 2019 Lancet Countdown US Policy Brief vezető szerzője, a Harvard C-CHANGE tagja) elmondta, hogy „szerencsére vannak a módszerek a klímaváltozás negatív hatásainak a kezelésére, a tiszta energiákra való áttérésre, de a környezetkímélő lépésekhez politikai akaratra van szükség. Ha nem cselekszünk gyorsan, a beteg (a világ) meg fog halni, bár a kezelés megmenthette volna az életét. Egy szűk ablakban vagyunk, szorít az idő.” Dr. Gina McCarthy (Harvard Center for Climate, Health and the Global Environment and the 13th US EPA Administrator) kijelentette, hogy az orvosoknak nem csak a konkrét betegségről (pl. asthma) kell a betegeikkel és családjukkal beszélni, hanem a klímaváltozás problémájáról, a gyermekeik jövőjéről is. Dr. Richard Carmona (2002 és 2006 között az USA 17. egészségügyi minisztere, University of Arizona, Tucson) szerint a klímaváltozást érintő egyik legnagyobb kihívás a politikai polarizáltság, nevezetesen az, hogy a klímaváltozás tudományosan igazolt káros hatásait a politika aprópénzre váltja, és megosztottságot gerjeszt, holott a civilizációnk túlélése a tét. A politikusoknak, a társadalomnak és mindannyiunknak sürgősen cselekednünk kell a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében, amíg nem késő.
Források:
