hirdetés

A globális felmelegedés több maláriát okoz

Először pubikáltak bizonyítékot arról, hogy a forróbb években a malária magasabb tengerszint feletti területeken is megjelenik, míg hűvösebb években csak alacsonyabb területeken fertőz.

hirdetés

A kutatók több mint húsz éve vitatkoznak azon, hogy a globális felmelegedés lehet –e a hatással a malária incidenciájára. A szúnyogok terjesztette betegség 3,3 milliárd emberre, a Föld lakosságának felére jelent veszélyt.

A Science folyóiratban március 7-én megjelent közleményben a Michigani Egyetem ökológusai Etiópia és Kolumbia fennsíkjainak megbetegedési adatait feldolgozva rámutattak, hogy Afrika és Dél-Amerika hegyvidékének lakossága a melegebb években nagyobb maláriás veszélynek vannak kitéve. Kutatásukban felhívták a figyelmet arra, hogy a szúnyogok terjesztette betegség jelentős növekedésével kell számolni az afrikai és dél-amerikai fennsíkok sűrűn lakott területein, amennyiben nem javulnak a betegség figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére irányuló erőfeszítések.

„A melegebb években a maláriás megbetegedések magasabb területeken is megjelentek, ami egyértelmű jele annak, a maláriaszúnyog reagál a fennsík éghajlati változásaira; a szúnyogok a forróbb években magasabban fekvő területekre is felmerészkednek, míg hűvösebb években csak alacsonyabban fekvő területeken élnek ” – nyilatkozta Mercedes Pascual, a Michigani Egyetem elméleti ökológusa, a Rosemary Grant Collegiate ökológia és fejlődésbiológia professzora. “Az éghajlatváltozás vitathatatlan bizonyítéka, egyben legfőbb következménye, hogy a trópusi hegyvidékeken a hőmérséklet emelkedésével a maláriás megbetegedések kockázata jelentősen megnő .”

 A maláriát a klímaváltozásra különösen érzékeny betegségnek tartják, ugyanis mind a megbetegedést okozó Plasmodium, mind az ezt terjesztő Anopheles szúnyog szaporodásához meleg hőmérsékletre van szüksége.

Korábbi tanulmányok felvetették, hogy az éghajlatváltozás jelentős malária esetszám-emelkedést okozhat a magasabb tengerszint feletti magasságokban, azonban a háttérben álló feltevéséket a későbbiekben több kritika érte. Nemrégen egyes kutatók azzal érveltek, hogy a fejlett szocioökonómiai hatások és a szúnyogok agresszív ellenőrzésére tett erőfeszítések sokkal komolyabb hatást fognak gyakorolni a malária elterjedésére, mint a klimatikus tényezők.

Azonban mindeddig hiányzott a regionális adatok kielégítő mélységű elemzése arról, hogy miképpen befolyásolják a malária térbeli elterjedését az évről évre észlelt időjárásbeli különbségek, különösképpen Kelet-Afrika és Dél-Amerika sűrűn lakott fennsíkjain. Ezek a területek hagyományosan menedéknek számítottak a pusztító, szúnyogok terjesztette betegség elől. A történelem során azért telepedtek meg a hegyvidékeken az emberek, mert e betegségek kockázata a magassággal csökkent.

Pascual és munkatársai azt kutatták, hogyan befolyásolja a malária térbeli elterjedésének változását az etiópiai és kolumbiai fennsík éghajlatváltozása.  A nyugat-kolumbiai Antioquia és a közép-etiópiai Debre Zeit régiók adatait elemezték a kilencvenes évektől 2005-ig.

A kutatók egyedül a malária magassággal való összefüggésére összpontosítottak az éves éghajlatváltozások tekintetében, kizárva ezzel az esetszámot esetlegesen megváltoztató egyéb tényezőket, mint a szúnyogok elterjedését ellenőrző programokat, az antimaláriás gyógyszerek rezisztenciáját és az éves esőmennyiségben észlelt különbségeket.

Feltételezéseiket a fennsíkok adatainak elemzése igazolta. A maláriás esetek melegebb években magasabb tengerszint feletti területeken is megjelentek.  „A viszonylag egyszerű kutatás tiszta, egyértelmű eredményét az éghajlatváltozás magyarázza. Vizsgálatunk felhívja a figyelmet arra, hogy az erősödő globális felmelegedés miatt a malária a korábban maláriamentes területeknek számító magasságokban fog súlyos fertőzéseket okozni. Itt az embereknek nincsen immunitásuk a betegség ellen, így sokkal esendőbbek lesznek megbetegedés és halálozás szempontjából”-említette Menno Bouma, a London School of Hygiene & Tropial Medicine meghívott előadója, a kutatás társszerzője.

Etiópia Debre Zeit régiójában a lakosság közel fele él 1600 m és 2400 m közötti tengerszint feletti  magasságban. A 37 millió vidéki környezetben élő embert érintheti a felmelegedés okozta maláriás megbetegedések emelkedő kockázata. Egy korábbi tanulmány becslései szerint 1 Celsius fok hőmérsékletemelkedés 3 millióval több maláriás esetet eredményezhet Etiópia 15 év alatti lakossága körében, hacsak nem fokozzák a malária ellenes erőfeszítéseket.

A WHO adatai alapján 2010-ben 219 millió esetben betegedtek meg és 660 ezren haltak meg maláriában. Az azévi megbetegedések 90%-a az afrikai gyermekeket érintette. A megelőzések és a kontroll érdekében tett erőfeszítések az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 2000 óta 25%-kal csökkentették a maláriás megbetegedéseket világszerte.

Folyik a malária elleni védőoltás fejlesztése, ami remélhetőleg nagyban hozzá fog járulni az esetszám csökkentéséhez. 

Dr. B. Zs.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.