Egy trillió dollár világszerte gyógyszerre
Jövő évben az emberiség várhatóan egy trillió dollárnyi pénzt költ gyógyszerekre. Ez a növekedés mind gyorsabb lesz, de kérdés: milyen betegségekre, állapotokra költsük a legtöbbet?
Az IMS Institute for Healthcare Informatics kutatói terjedelmes tanulmányban írták le, hogy számításaik szerint 2014-ben az emberiség gyógyszerköltsége eléri az egy trillió dollárt. Ez valóban bűvös szám: milliárdszor milliárd. Számításaik szerint a gyógyszerszámla 2017-ben már 1,2 trillióra emelkedik.
Ezek nem légből kapott adatok. Tények igazolják, hogy 2012-ben világunkban a gyógyszerekre költött pénz 965 milliárd dollárral növekedett, ami 2,6 %-os drágulást jelent és becslések szerint a következő öt esztendőben ez a költség újabb 3-6 %-kal tovább emelkedik. Az innovatív gyógyszergyárak óriási lendülettel dolgoznak új készítmények előállításán, az utóbbi években elsősorban a rosszindulatú daganatok elleni gyógyszereket kutatják és ezek kidolgozása mind drágább és mind hosszabb ideig tart.
Az új, speciális gyógyszerek kifejlesztése, preklinikai vizsgálata ma már elképesztően sokba kerül. A gyógyszeripar 2012-ben 171 milliárd dollárt fordított gyógyszerkutatásra és 2017-ben ez az összeg várhatóan 38 %-kal növekszik, vagyis 230-240 milliárd dollárra rúg. „Amint átlépjük a gazdasági világválság ötödik esztendejét és mind több ország halad lakóinak általános egészségellátása irányába, várható a mind kifejezettebb különbség a magas szinten gyógyszerekkel ellátott, illetve a lassan fejlődő országok között” – mondotta Murray Aitken, az IMS vezérigazgatója.
A gyógyszerek piacán megjelenő, olcsóbb generikus készítmények forgalma Észak Amerikában, Európában és Japánban évente átlag 1-4 %-kal, míg a fejlődő országokban évente 10-13 %-kal lesz nagyobb, ami gazdasági növekedéssel, epidemiológiai és demográfiai változásokkal jár, az állami és a magán-egészségügyi ellátás egyaránt növekszik.
Az Egyesült Államokban az új egészségügyi törvény következtében az ellátásra jogosult állampolgárok növekvő száma, míg másutt – például Japánban – az egyre növekvő arányú és számú idős emberek korszerű ellátásának igénye miatt fog nőni a generikus gyógyszerek penetrációja, így Japánban a tervek szerint 2018-ban a fontos, receptköteles patikaszerek 60%-a generikus gyártótól származik majd.
Az IMS szakértői külön fejezetben foglalkoznak Kínával. A kínai egészségügyet a terv szerint 2020-ra az egész társadalmat ellátó rendszerré alakítják és becslések szerint ez a gyógyszerigény növekedésének 34 %-os növekedését eredményezi.
A gyógyszerfejlesztés rendkívüli költségei miatt a hatóságokhoz engedélyezésre benyújtott új szerek nem a legtöbb halálesetet okozó szív-és érrendszeri betegségeket gyógyítják, hanem a rosszindulatú daganatos folyamatok kezelésére kerülnek forgalomba. A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy nem készülnek új gyógyszerek az olyan, sok embert megtámadó betegségek ellen, mint a malária, a neonatális szepszis vagy a tuberkulózis.
