hirdetés
hirdetés

Okostelefon appok veszélye bőrelváltozások értékelésében

Brit kutatók újabb áttekintő vizsgálata szerint az okostelefonokban alkalmazott mesterséges intelligencia applikációk nem megbízhatóak a gyanús bőrelváltozások felismerésére.

hirdetés

A 2020. február 10-én a BMJ-ben online megjelent tanulmány szerzői számos adatbázisból válogatták ki a 2016 és 2019 közötti vonatkozó cikkeket. A fellelt 80 vizsgálatból 9 felelt meg az előírt kritériumoknak. Ebből 6 közleményben összesen 725 bőrlézió esetén hasonlították össze, hogy a gyanús bőrléziókat milyen kockázatúaknak ítélték az okostelefon appok és ezek hogyan viszonyultak a szakemberek által végzett szövettani diagnózissal. Ezen 6 közlemény közül 5 kizárólag a melanoma felismerését vizsgálta, 1 pedig azt, hogy az app mennyire képes a premalignus és a malignus (melanoma, alapsejtes bőrrák, laphámrák) és benignus léziók megkülönböztetésére és felismerésére. A további 3 dolgozatban 407 bőrlézió esetén hasonlították össze a szakemberek és az okostelefonok véleményét. Sajnos ezekben a vizsgálatokban is számos hibára derült fény, például a diagnózishoz a kutató használta az appot és nem a beteg, vagy az applikációval nem közvetlenül a beteg bőrfelületén található elváltozásokat értékeltették, hanem dermatológiai adatbázisokból származóakat, kevés esetben (csak 4 tanulmányban) követték folyamatosan a léziók időbeli alakulását, ezek mind gyengítik az egyes tanulmányok értékelhetőségét – és egyidejűleg csökkentik a digitális technológiába, a mesterséges intelligencia használatába vetett bizalmat is.  

Dr. Hywel C. Williams (Centre of Evidence Based Dermatology, University of Nottingham, UK) a Medscape Medical News-nak adott interjújában elmondta, hogy nem csak igen aggályos, de élet-halál kérdés is lehet, hogy ezek az appok gyakran nem ismerik fel a melanómát. A vizsgálat során értékelt 9 okostelefon app közül a SkinScan-t és a SkinVision-t Conformit Europenne (CE) jelzéssel láttak el, és Európán kívül Ausztráliában és Új-Zélandon is alkalmazzák (de az USA-ban nem). Az egyik vizsgálatban kiderült, hogy a SkinScan egyetlen melanomát sem ismert fel, a SkinVision-nak elég alacsony a szenzitivitása és a specificitása: a precarcinomás esetek 12%-át nem ismeri fel, viszont a jóindulatú léziók 21%-át tévesen rákosnak jelöli meg.

Dr. Jac Dinners (Institute of Applied Health Research, University of Birmingham, UK) szintén elmondta, hogy az appok eredményei csalódást okoztak. „Létfontosságú, hogy az egészségügyi szakemberek tudjanak az appok korlátozott képességeiről.” Az eredmények ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a hatóságok (jelen esetben a brit Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency (MHRA)) nem is vizsgálták az appok kérdését. Dr. Jonathan J Deeks (szintén Applied Health Research) arra hívja fel a hatóságok figyelmét, hogy az appok diagnosztikus algoritmusa és kockázat-becslése nem megfelelő. A CE jelzés elvileg megbízható minőséget jelent, de ez esetben nem kínál megfelelő védelmet az app alkalmazásának kockázataival szemben, az appokat az MHRA-nak kellene értékelni, és a CE jelzés itt nem elégséges. Egyelőre nem ajánlható az appok használata.

A közleményhez írt, szintén 2020. február 10-én online megjelent szerkesztőségi levélben Dr. Ben Goldcare (a DataLab igazgatója, Nuffield Department of Primary Care, University of Oxford, England) és munkatársai kifejtették, hogy a CE jelzés, mint „hivatalos jóváhagyás” azt a látszatot kelti a fogyasztóban, hogy az app hatásosságát és biztonságosságát megvizsgálták. Jelen esetben viszont az appokat csak olyan alacsony technológiát igénylő termékekhez hasonlóan bírálták el, mint például egy ragasztószalag, vagy egy olcsó olvasószemüveg. A diagnosztikus appok alkalmazásának számos komoly következménye van. A kockázatok között pszichológiai veszélyként az egyénekben a saját egészségét féltő szorongás (a hypochondria online változata, a cyberchondria) alakulhat ki, és még nagyobb veszélye van a téves diagnózisnak, ami sokszor (pl. a most taglalt melanoma esetén) a beteg életét is veszélyeztetheti.

Források:

1. Davenport L. Smartphone apps for suspicious skin lesions unreliable. Medscape Medical News > Oncology News. February 10, 2020.

2. Freeman K, Dinnes J, Chuchu N, et al. Algorithm based smartphone apps to assess risk of skin cancer in adults: systematic review of diagnostic accuracy studies. BMJ 2020;368:m127. Published 10 February 2020.

3. Morley J, Floridi L, Goldcare B. The poor performance of apps assessing skin cancer risk. BMJ 2020; 368:m428. Published 10 February 2020

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.