Egy minimálisan invazív ultrahangos beavatkozással jelentősen sikerült enyhíteni Parkinson-kóros betegeknél a tremort, a fizikális tüneteket, és javítani a mobilitást.

A mielodiszpláziás neoplasmákat klonális ineffektív diszpláziás vérképzés jellemzi, következményesen egy vagy több sejtsort érintő cytopeniával, az esetek harmadában akut mieloid leukaemiás transzformáció alakul ki. A betegség lehet kis vagy nagy rizikójú, melyet az IPSS és IPSS-R score rendszerek segítségével osztályozhatunk. Újabb ismeretek birtokában és a kezelési típusok hatékonyságának növelése érdekében szükségessé vált a korábbi WHO klasszifikáció megújítása 2022-ben. Hosszú évek után több szer is törzskönyvezést nyert, így a luspatercept, a decitabin + cedazuridin, és további szerek szerepelnek klinikai vizsgálatokban.

A mielodiszpláziás szindróma (MDS) gyűjtőfogalom, olyan betegségeket ölel fel, melyek hátterében a vérsejtek nem megfelelő képződése vagy mű­ködése áll. Ennek oka a vérsejtek keletkezési helyeként szolgáló csontvelő funkciózavara.

A buntanetap hatóanyag Parkinson- és Alzheimer-kórban is hatásos volt egy fázis II. klinikai vizsgálat eredményei szerint.

A nervus vagus trans-auricularis stimulációja (ta-VNS) könnyen kivihető, jól tolerált eljárás, ami a motoros funkciók jelentős javulását eredményezheti Parkinson kórban.

2020. június 25-én a luszpaterceptet törzskönyvezték azon transzfúzió dependens felnőtt betegeknél, akiknél az anaemia hátterében alacsony kockázatú gyűrűs seideroblastokkal járó myelodysplasiás szindróma, ill. béta-thalassemia áll. A közlemény célja a luszpatercept törzskönyvezésének hátterét adó tudományos eredmények áttekintése.

A gyűrűs seideroblastokkal járó myelodysplasiás szindróma (MDS-RS)általában kedvező túléléssel jár.Az akut myeloid leukémiába való transzformáció kockázata is alacsony, azonban a betegség okozta anaemia kezelése nem megoldott.

A myelodysplasiás szindróma (MDS) egy ineffektív hematopoesissel, cytopeniával és az akut myeloid leukaemia fokozott kockázatával járó kórkép. A betegség igen változatos klinikai lefolyása különböző rizikócsoportok meghatározását tette szükségessé. Az IPSS, illetve a módosított IPSS-R beosztás alapján alacsony, intermedier és magas kockázati csoportokat különíthetünk el. Az alacsony és intermedier csoportokat együttesen alacsony kockázatú MDS-ként definiálhatjuk.

A myelodysplasiás szindróma (MDS) klinikai lefolyását tekintve igen heterogén betegség, melynek kezeléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő rizikóbecslés. Az IPSS és az IPSS-R rendszerek alapján a betegek alacsony és magas kockázatú csoportokba sorolhatók, mely csoportosítás nagyban befolyásolja a további kezelést.

Movement Disorders c. lapban novemberben megjelent új kutatás szerint a napi 1 mg-os rasagilin adagolás nem lassította a Parkinson-kór (PD) progresszióját.