Új gyógyszercélpont gyermekkori neuroblasztómában

A központi idegrendszeri malignitások az általános populációban viszonylag ritkán fordulnak elő, azonban prognózisuk rendkívül kedvezőtlen, a mortalitási arány magas. Hazánk az epidemiológiát tekintve európai összevetésben az utolsó harmadban található: az elmúlt évtizedben évi 750–1000 új diagnózis született, míg a halálozási esetszám 550 és 690 között mozgott, szignifikáns változást azonosítani nem lehetett. A koreloszlásra a gyermekkori csúcs mellett egy nagyobb, 65 év körüli kiugrás jellemző. A daganatok szövettanilag heterogének, azonban az esetek mintegy fele glioblasztóma. A felnőttkori agytumorok pontos etiológiája többnyire ismeretlen. A környezeti ártalmak közül az ionizáló sugárzás hatása bizonyított, egyéb valószínű rizikótényezők azonosítása további vizsgálatokat igényel. Az agytumorok 7–10 százalékának hátterében örökletes daganatszindróma (Li–Fraumeni, neurofibromatózis, sclerosis tuberosa, von Hippel–Lindau, Gorlin–Goltz) áll. Azokban a családokban, ahol a klinikai diagnózis felmerül, genetikai vizsgálat javasolt.

A kínai gyógyászatban régóta használt indirubin (az indigó egyik összetevője) állatkísérletekben hatásosnak bizonyult rosszindulatú agytumorok kezelésében.

Egy 42 éves férfi mintegy 4-5 percig tartó görcsrohamot követően fordult orvoshoz. Arról számolt be, hogy a roham előtt „furcsa” érzése volt, a roham után pedig fejfájás jelentkezett. 

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) filmbevonatú tablettát.

A folyadékbiopsziás vizsgálat (liquid biopsy, LB) során folyékony halmaz­állapotú minták feldolgozására nyílik lehetőség, melynek során bizonyos sejttípusok (a vér alakos elemein kívül pl. keringő tumorsejtek) vagy szabad nukleinsav mutathatók ki. 

Egyes ráksejtek képesek neuronszerű tulajdonságokat kifejleszteni, és szinapszisok segítségével integrálódni az agyi hálózatokba.

Az agytumorok kezelésére igen kevés szer áll rendelkezésünkre és azok többsége nem képes átjutni a vér-agy gáton, azért is jelentős minden olyan új szer, amely ezt képes megtenni.

A Radiology nemrégiben számolt be a mágnesrezonanciás képalkotás új módszeréről, melyben a hagyományosan alkalmazott gadolínium tartalmú kontrasztanyagot glükózzal helyettesítették. 

Magas vércukorszintet és cukorbetegség mellett számos tumortípus gyakrabban fordul elő, úgy tűnik azonban, hogy az agydaganatok – köztük a glioma – esetén épp fordított a helyzet.