Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 21
#1
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-06-23

Egy vizsgálat alatt álló tau-gátló, hidrometiltionin a frontotemporális demencia viselkedési variánsában a betegek felében csökkentette a klinikai leromlást és az agyi atrófiát.

#2
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-06-05

Az FDA május 28-án engedélyezte az Eli Lilly Alzheimer-kór kimutatására használható Tauvid radioaktív diagnosztikai készítményét.

#3
Sclerosis multiplex lapszemle 4. évfolyam 2. szám
OTSZ Online >> Sclerosis multiplex lapszemle
2020-03-10

Számos neurológiai betegség patológiájának lényege a neuroaxonális károsodás.

#4
Orvostovábbképző Szemle XXVI. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2019-04-22

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

#5
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-02-27

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

#6
Orvostovábbképző Szemle XXIV. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2017-01-18

A demencia viselkedési és pszichés tünetei komoly feladat elé állítják a be­teg ellátásában közreműködőket. A nem gyógyszeres kezelés első vonalá­ban a fizikai és lelki stresszorok megszüntetése, a környezet módosítása, a napi rutin kialakítása áll. A kognitív és érzelemorientált beavatkozások, szenzoros stimulációs terápiák, viselkedéskezelési technikák közepesen hatásosak. A kezelőorvos esetenként előírhatja antipszichotikum indiká­ciós körön túli alkalmazását. A tünetek némi javulására a legegyöntetűbb bizonyítékok az aripriprazollal állnak rendelkezésre. A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig a fokozott mortalitási kockázat és az egyéb nemkívánatos hatások csökkentése végett.

#7
Orvostovábbképző Szemle XXIII. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2016-01-25

Az idős betegek jelentős részénél agykérgi eredetű „késztetéses” (urgencia-) inkontinencia alakul ki, és ez nem kapcsolódik mindig primer demenciához. Fordítva, a dementálódó betegek inkontinenciájának szinte mindig van innervációs komponense. A Parkinson-kór, a Parkinson-plusz szindrómák sui generis tünete az inkontinencia. Az időskori inkontinencia vagy retenció miatt végzett műtétek tervezésekor tehát fontos mérlegelni a neurológiai eredet lehetőségét. Szomatikus vagy diszimmun neuropátiákban hólyag­ürítési zavar kialakulása extrém atípia, azonban autonóm neuropátiában (ami diabéteszben jellemző) kialakulhat vizeletretenció.

#8
Stroke Mozaik Stroke Mozaik 7. évfolyam 1. szám
OTSZ Online >> Stroke Mozaik
2015-06-15

A kisérbetegségben szenvedő idős, nem demens betegek bevonásával lefolytatott neuropszichológiai és MRI-vizsgálat szoros összefüggést igazolt a fehérállományi hiperintenz gócok, a kortikális vastagság és a kogníció között. A traktusspecifikus károsodás vagy egyéb kockázati tényezők (pl. érrendszeri rizikófaktorok) direkt vagy indirekt hatására létrejövő kortikális eltérések (régióspecifikus károsodás és a hálózat megszakadása) kognitív hanyatláshoz és végül demenciához vezethetnek.

#9
Orvostovábbképző Szemle XX. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Esettanulmány
2013-02-15

Az általános orvosi gyakorlatban is gyakran találkozunk mozgásában meglassult, merev, járászavarban szenvedő Parkinson-szindrómás beteggel. A Parkinson-szindrómák leggyakoribb oka maga a Parkinson-kór, ahol az alaptünetek (bradi-/hipokinézis, tremor, rigor, tartási instabilitás) mellett számos járulékos tünet figyelhető meg, míg a Parkinson pluszként is említett, elsősorban degeneratív eredetű betegségekben jellegzetes társuló alaptünetek segítik a diagnózist. Ilyen degeneratív Parkinson-szindróma a progresszív szupranukleáris parézis (PSP), mely a Parkinson-kór után a degeneratív Parkinson-szindrómák második-harmadik leggyakoribb oka.

#10
OTSZ Online >> PR cikkek
2013-02-11

Bizonyos demenciákban a genetikai kód normálisan néma területeinek megfelelő, nagyon szokatlan tulajdonságú fehérjék keletkeznek. A mostani kutatásban azonosított fehérjéknek tulajdonképpen nem szabadna létezniük.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.