Ritka génváltozat gyanítható a Pick-betegség hátterében
A MAPT H2 variáns működésének feltárása azonban a demencia egyéb típusainak kezelésében is hasznosnak bizonyulhat.
- Az Alzheimer-kór öt eltérő altípusa
- Amiloid-béta terhelés és demencia
- Neuroinflammáció és az Alzheimer-kór neuropszichiátriai tünetei
- Szulfatidok és Alzheimer-kór
- Egy ritka, kombinált mutáció véd az Alzheimer-kór ellen
- Memóriát javító kemogenetikai terápia
- Alzheimer-kór kockázatot növelő mutáció
- Új kísérleti hatóanyag Alzheimer-kór kezelésére
- Új vizsgálati immunterápia az Alzheimer-kór kezelésére
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- A vaszkuláris demencia kockázatának genetikai okai
- Neurofilamentum könnyűlánc-fehérje és Alzheimer-kór
- Úttörő felfedezés a memória működésének területén
- Az időszakos böjtölés Alzheimer-kórban is előnyös
A The Lancet Neurology folyóirat májusi kiadásában jelent meg a Mayo Clinic (Florida), a University College London és több különböző országban működő kutatócsoport közös cikke, amelyben a Pick-betegség kialakulásában vélhetően igen fontos MAPT H2 génvariáns vizsgálatára alakítottak nemzetközi konzorciumot. A Pick-betegséget 1892-ben írta le névadója, Arnold Pick, aki demens betegek post mortem agyszövetmintáit elemezve az idegsejtekben nagy, kerek fehérjelerakódásokat pillantott meg. Ezek a tau-lerakódásokat tartalmazó Pick-testek, amelyek az idegsejtek felpuffadását és pusztulását eredményezik. A Pick-betegség a mai napig egy ismeretlen hátterű, feltehetően genetikai eredetű neurodegeneratív betegség, a frontotemporális demencia egy ritka típusa, amely 65 év alattiakat érint. Az állapot a személyiség, a viselkedés és a nyelvi képességek megváltozását okozza.
A Floridában működő Mayo Clinic kutatói 1998-ban azonosították az első olyan MAPT génmutációkat, amelyek asszociációt mutattak a demencia viselkedésváltozással járó formájához, 2001-ben pedig a további demencia típusokhoz köthető egyéb genetikai elváltozásokat írtak le, ami megnyitotta az utat a tau fehérjével kapcsolatos betegségek mechanizmusainak megértéséhez. A mostani tanulmány eredményei megerősítik a tau-akkumuláció genetikai hátterét a Pick-betegségben, és új utakat nyitnak terápiás módszerek kifejlesztéséhez.
“Kutatásunknak mélyreható következményei lehetnek a Pick-betegség és egyéb közeli neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór és a progresszív szupranukleáris parézis (PSP) terápiáinak fejlesztésében” - nyilatkozta Dr. Owen Ross, a tanulmány első szerzője. “A több kutatóintézettel közösen kialakított konzorcium egy klinikai, patológiai és demográfiai adatokat egyaránt tartalmazó adatbázist tart fenn azokról a betegekről, akik úgy rendelkeztek, hogy haláluk után agyszövet-mintáikat a tudomány számára felhasználhatóvá teszik.”
A tanulmány elvégzéséhez a kutatók 338 olyan beteg agymintáit vizsgálták meg, akikről megerősítették, hogy Pick-kórban szenvedtek, majd ezeket összehasonlították 1312 neurológiai szempontból egészséges személy vérmintáival. A betegséggel diagnosztizált betegek mintái 35 észak-amerikai, európai és ausztráliai szövetminta-bankból és kórházból érkeztek 2020 és 2023 között.
A vérmintákból és az agyszövetekből származó DNS-t elemezve a kutatócsoport rögzítette a vizsgálatban résztvevők alapinformációit, beleértve a betegség kezdeténél betöltött életkort, a Pick-betegségben szenvedők esetében a halálozáskor betöltött életkort, a kontroll csoport esetében pedig a vérvételkor betöltött nemet és életkort.
A betegség időtartamát a Pick-kór kezdetekor és a halál időpontjában betöltött életkor közötti különbséggel számították ki. A kutatók emellett olyan klinikai jellemzőket is vizsgáltak, mint a klinikai diagnózis, a viselkedés és a nyelvi károsodás.
“Azt találtuk, hogy a MAPT H2 genetikai variáns az európai származású személyeknél a Pick-betegség megjelenésének fokozott kockázatával jár együtt” - fejtette ki Dr. Ross. “Ezt csak a globális konzorcium segítségével tudtuk megállapítani, mivel az együttműködés keretében jelentősen megnőtt az ebben a betegségben elhunytak mintáinak száma.”
A kutatócsoport következő lépései közé tartozik a konzorcium kiterjesztése a Közel-Keletre, Ázsiára, Afrikára és Latin-Amerikára, a betegség genetikai hátterének további tisztázása, valamint e konkrét genetikai variáns értékelése annak eldöntésére, hogy felhasználható-e biomarkerként vagy a Pick-betegség korai klinikai diagnózisára alkalmas tesztként. A Pick-betegség kimutatására még a mai napig sem áll rendelkezésre klinikai teszt vagy diagnosztikai eszköz.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Rebecca R Valentino et al, MAPT H2 haplotype and risk of Pick's disease in the Pick's disease International Consortium: a genetic association study, The Lancet Neurology (2024). DOI: 10.1016/S1474-4422(24)00083-8