Génterápia frontotemporális demenciában
Az új génterápiás beavatkozás betegség hátterében álló progranulin-hiányt pótolja-egyelőre állati modellekben és sejtkultúrákban.
- Ritka génváltozat gyanítható a Pick-betegség hátterében
- Az Alzheimer-kór öt eltérő altípusa
- Amiloid-béta terhelés és demencia
- Neuroinflammáció és az Alzheimer-kór neuropszichiátriai tünetei
- Szulfatidok és Alzheimer-kór
- Egy ritka, kombinált mutáció véd az Alzheimer-kór ellen
- Memóriát javító kemogenetikai terápia
- Alzheimer-kór kockázatot növelő mutáció
- Új kísérleti hatóanyag Alzheimer-kór kezelésére
- Új vizsgálati immunterápia az Alzheimer-kór kezelésére
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- A vaszkuláris demencia kockázatának genetikai okai
- Neurofilamentum könnyűlánc-fehérje és Alzheimer-kór
- Úttörő felfedezés a memória működésének területén
- Az időszakos böjtölés Alzheimer-kórban is előnyös
A Science Translational Medicine folyóiratban június 5-én jelent meg a Ludwig Maximilian University of Munich (LMU) kutatóinak cikke, amelyben a frontotemporális demencia terápiájában elért sikerekről számoltak be – egyelőre állati modellszervezeteken és sejtkultúrás tenyészetekben. A frontotemporális demencia egy jelenleg gyógyíthatatlan betegség, amely memóriavesztést, beszédzavarokat és személyiségváltozásokat okoz. Az esetek 5-12%-ában a progranulin fehérje szintjének csökkenése váltja ki a betegséget. Ez a fehérjék lebontásának hiányosságaihoz vezet, ami oldhatatlan toxikus proteinek lerakódását eredményezi. Ez az agyban bekövetkező gyulladást, az idegsejtek elhalását és a központi idegrendszer ehhez társuló súlyos funkcionális zavarait eredményezi.
A frontotemporális demencia az esetek akár 40%-ában öröklődő rendellenesség: a jellemző genetikai mutációt hordozó személyeknél elkerülhetetlenül kialakul a betegség. Az LMU Orvostudományi Karának és a Német Neurodegeneratív Betegségek Központjának (DZNE) kutatói a San Francisco székhelyű Denali Therapeutics céggel szorosan együttműködve most egy olyan génterápiás megközelítést dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a hiányzó fehérje pótlását az agyban.
“A progranulint termelő gént egy vírusvektor genomjába illesztetettük be” - nyilatkozta Dr. Anja Capell, az LMU kutatója, a cikk első szerzője. Ezután a csoport a génmódosított vírusokat egérmodellek véráramába fecskendezte. “A vírus a májsejteket vette célba, amelyek ezután nagy mennyiségben termeltek progranulint, és azt a vérbe juttatták. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető volt, hogy a vírusokat közvetlenül az agyba fecskendezzük, ami súlyos mellékhatások kockázatával járna. Ahhoz, hogy ez a perifériás megközelítés működjön, még egy dolog kellett: valahogy, egy ügyes trükkel át kellett jutni a vér-agy gáton, amely általában blokkolja a molekulák vér és agy közötti cseréjét. Ehhez a Denali Therapeutics fejlesztett ki egy új módszert, ami lehetővé tette gáton keresztül történő viszonylag hatékony szállítást.”
“Miután egy alkalommal beadtuk a vírust, ellenőriztük, hogy a tünetek enyhültek-e” - fejtette ki Dominik Paquet professzor, a cikk egyik szerzője. Hamarosan kiderült, hogy a fehérje-lebontás hiányosságai, az oldhatatlan, toxikus fehérjék lerakódása, az agyi gyulladás, a mozgászavarok és a neuronok pusztulásának mértéke mind jelentős mérséklődést mutatott.
A következő lépésben a kutatók őssejtmodellekben vizsgálták, hogy ez a megközelítés embereken is alkalmazható lesz-e. Az eredmények szerint itt is jelentősen csökkentek a betegség tünetei, ami bizonyítékul szolgált arra, hogy a frontotemporális demencia azon formái, amelyeket a progranulin hiánya okoz, ezzel a génterápiával kezelhetők.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Marvin Reich et al, Peripheral expression of brain-penetrant progranulin rescues pathologies in mouse models of frontotemporal lobar degeneration, Science Translational Medicine (2024). DOI: 10.1126/scitranslmed.adj7308