Most közzétett egérkísérletek tanúsága szerint a fruktózban gazdag étrend súlyosbítja a gyulladásos bélbetegséget. A hatásért a bélrendszeri baktériumflóra megváltozását teszik felelőssé.

CE-jelölést kapott, majd az FDA is engedélyezte a Medtronic hordozható, automatikus inzulinadagolóját, a MiniMed termékcsaládba tartozó 770G és 780G System készülékeket.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

Új eredmények arra utalnak, hogy a prediabétesz fokozza a szív- és érrendszeri betegségek és halálozás rizikóját, és nem csak azoknál, akiknek kórelőzményében szívproblémák szerepelnek.

Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint 1-es típusú cukorbetegségben az elégtelen glükózkontroll fokozza az évtizedekkel később fellépő szövődmények kockázatát.

Új kutatások szerint a COVID-19 fertőzésben szenvedő gyermekekben több szervrendszerre kiterjedő gyulladásos szindróma alakul ki, a központi idegrendszert és a perifériás idegeket is érintő neurológiai tünetekkel.

Egy új kutatás kapcsán felmerült, hogy a menopauza során bekövetkező ösztrogén-hiányos állapottal magyarázható, hogy a nőknél jóval gyakrabban alakul ki Alzheimer kór, mint a férfiaknál.

A glükokortikoidok széles körben alkalmazott gyulladáscsökkentő ké­szítmények, számos mellékhatásuk közé tartozik a csontokra kifejtett katabolikus hatás. 

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) filmbevonatú tablettát.

A 2-dezoxi-2-[fluorin-18]fluor-D-glükóz (18F-FDG) pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (PET/CT) bevezetése és klinikai alkalmazása több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A módszer paradigmaváltást eredményezett az onkológia számos területén és nagyon gyorsan nőtt az elfogadottsága. A legmodernebb PET-alapú hibrid mérés, a PET/mágneses rezonancia (PET/MR) képalkotás 2011-től vált elérhetővé és további felbecsülhetetlen lehetőségeket kínál. Különböző ajánlások születtek azzal a céllal, hogy útmutatást nyújtsanak a PET/MR protokollok standardizálásához, harmonizálásához és támogassák a módszer alkalmazását a klinikai felhasználás és kutatás területén. Remélhetően, jól körülhatárolt szakmai javallatokkal, hasonlóan a PET/ CT alkalmazásokhoz, a ma még kissé misztifikált PET/MR technológia hamarosan a mindennapjaink részévé válik. Magy Onkol 64:87–96, 2020
Kulcsszavak: PET/CT, PET/MR, klinikai alkalmazások