A hippokampusz egyik fehérje-alegységének teljesen új funkcióját fedezték fel amerikai kutatók, ami új utakat nyithat az Alzheimer-kór és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

Amerikai kutatók egy olyan génexpressziós mintázatokon alapuló tesztet fejlesztettek ki, amellyel pontosan meghatározható az agydaganatok rekurrenciájának kockázata.

Akár az Alzheimer-kór kiegészítő terápiájaként is használhatók majd a mostani molekuláris kutatási eredmények.

Egy cukornál több százszor édesebb hatóanyag, a filodulcin nagyon ígéretes eredményeket mutatott állati Alzheimer-kór modellszervezetekben.

Brazil kutatók szerint a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje a TLR4 receptoron keresztül képes gyulladásos folyamatok előidézésére, így memóriazavarok kiváltására.

Egy japán vizsgálat szerint az orron át adagolt oxitocin a memóriafunkciók javulását eredményezte Alzheimer-kóros egereknél.

A nagy reményekkel és felfokozott piaci várakozásokkal piacra dobott Alzheimer-kór elleni készítmény, az Aduhelm (adukanumab) első pár hónapja nem egészen úgy alakult, ahogy azt az elemzők várták.

A hallucinogének csoportjába tartozó anyagok, például bizonyos gombák, a lizergsav-dietil-amid (LSD) és a fenil-ciklohexil-piperidin (PCP) megváltoztatják az észlelést, a gondolkodást vagy a hangulatot.

Laboratóriumi körülmények között az agyszövetmintákhoz adott oxitocin helyreállította az agysejteknek az emlékezet és tanulás szempontjából alapvető jelentőségű „plaszticitását”.

Kanadában új irányelveket dolgoznak ki az idősebb korosztály gyógyszerszedésének lehetőség szerinti csökkentésére.