Agydaganatok rekurrenciájának becslése

A Nature Medicine folyóiratban november 9-én jelent meg a University of California, San Francisco kutatóinak cikke, amelyben a meningeomák rekurrenciájának valószínűségét jelző módszer kifejlesztéséről adnak hírt. Az agyhártyából kialakuló daganat, a meningeoma az agydaganatok leggyakoribb formája, az Egyesült Államokban évente 42 ezer embernél diagnosztizálják. Más agydaganatoktól eltérően a meningeomák leggyakrabban nőknél, a fekete bőrű és az idős populációban alakulnak ki. Elsődleges kezelési opciója a sebészi úton történő eltávolítás, ám ezt követően gyakran alkalmaznak sugárkezelést, amelynek mellékhatásai súlyosak lehetnek, beleértve a memóriavesztést és a kognitív hanyatlást, ezért fontos tudni, hogy mely betegeknek van valóban szükségük rá. A mostani vizsgálatban a kutatók egy rendkívül pontos eredményt adó módszert találtak arra, hogy génexpressziós mintázatok - vagyis a daganatokban található be- és kikapcsolt gének - alapján megjósolják a betegek számára a legjobb, leginkább szükséges kezelést.

A daganatok szűrése ezzel az új megközelítéssel megváltoztathatja a kezelés menetét, mivel az új génexpressziós teszt eredményei alapján az alacsony stádiumú (azaz kisebb eséllyel visszatérő) daganatban szenvedő betegek közül csak minden ötödiknek van szüksége sugárkezelésre, míg a magasabb fokú daganatban szenvedő betegek közül körülbelül minden ötödiknél lehet kedvezőbb kimenetelű a sugárkezelés elhagyása.

“Rengeteg vita volt szakmai berkekben azzal kapcsolatban, hogy kiknek kellene sugárterápiát kapnia, és kiknek nem” - nyilatkozta Dr. David Raleigh a cikk első szerzője. “A most leírt biomarkerünk szükségtelenné teszi a találgatást, és pontosan megmutatja, hogy mely betegeknél lehet valószínűsíthetően előnyös a sugárterápia, és mely betegeknél okozhat toxicitást, valamint kik azok, akiknél esetleg semmilyen hasznot nem hozhat a sugárkezelés.”

Mivel a meningeomák lassan nőnek, a beteg egészen addig nem is tud a daganatról, amíg nem jelentkeznek neurológiai tünetek, például zsibbadás, látásvesztés vagy személyiségváltozás. Az orvosok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatásai alapján kezelik ezeket a daganatokat, és súlyossági fokozatuk szerint osztályozzák őket. A patológusok jelenleg úgy osztályozzák a meningeómákat, hogy mikroszkóp alatt vizsgálják meg őket, és keresik azokat a jellemzőket, amelyek indikatívak arra nézve, hogy visszanőhetnek-e. Ez a rendszer nagyon jó ugyan, de nem tökéletes. Az 1-es stádiumú daganatos betegek általában nem részesülnek sugárkezelésben, ha a daganatukat a műtét során teljesen el lehet távolítani. Mégis az esetek körülbelül 20%-ában a daganatok kiújulnak. A grade 2 és 3 stádiumú daganatoknál, amelyek sokkal agresszívebbek és nagyobb valószínűséggel nőnek vissza a műtét után, az operációt követően gyakran sugárkezeléssel kezelik őket. Eddig nem volt világos, hogy ezek közül a betegek közül, különösen a grade 2 daganatok esetében, hány betegnek van valójában szüksége sugárkezelésre.

A kutatók a mostani vizsgálatban úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a daganatok osztályozását aszerint, hogy a tumorok mely génjei vannak be- és kikapcsolva, ezáltal támpontokat nyújtva arra, hogy mennyire lehetnek agresszívek. Az ehhez hasonló génexpressziós tesztek, amelyek egyszerre kis számú gént elemeznek, már széles körben elérhetőek az emlő-, prosztata- és néhány más rákos megbetegedés esetében, és nagyon pontos, olcsó alternatívának bizonyultak más típusú tesztekkel szemben. Ezért az Egyesült Államok, Európa és Hongkong 12 kórházának összesen 1856 meningeomás betegétől származó szövetminta felhasználásával a kutatók 34 olyan génből álló csoportot állítottak össze, amelyek génexpressziós mintázata képes volt megjósolni, hogy a daganat visszatér-e.

Az eredmények szerint a grade 1 daganatok egyötöde - pontosan ugyanannyi, amennyi a műtét után a tapasztalatok szerint visszanő - olyan mintázatot mutatott, amely a kutatók szerint előre jelzi a daganat rekurrenciáját. A betegek ezen alcsoportjánál valóban szükség van a sugárkezelés elvégzésére. A kutatók azt is megállapították, hogy a grade 2 és 3 daganatokkal rendelkező betegek kétötödénél nem volt kiújulás, és ezt is meg lehetett jósolni a tumor génexpressziója alapján.

A kutatócsoport a következő lépésben két klinikai vizsgálatot fog indítani a módszer további értékelésére.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Can gene expression predict if a brain tumor is likely to grow back?

Targeted gene expression profiling predicts meningioma outcomes and radiotherapy responses

Irodalmi hivatkozás:

William C. Chen et al, Targeted gene expression profiling predicts meningioma outcomes and radiotherapy responses, Nature Medicine (2023). DOI: 10.1038/s41591-023-02586-z