A folyadékbiopsziás vizsgálat (liquid biopsy, LB) során folyékony halmaz­állapotú minták feldolgozására nyílik lehetőség, melynek során bizonyos sejttípusok (a vér alakos elemein kívül pl. keringő tumorsejtek) vagy szabad nukleinsav mutathatók ki. 

Neuroendokrin daganatok (neuroendocrine neoplasia, NEN) szinte minden szervben és testrégióban megjelenhetnek, morfológiailag két viszonylag homogén csoportot alkotnak, melyek közös jellemzője a neuroendokrin markerek (szinaptofizin és kromogranin A) expressziója.

A vastagbélrák (CRC) kialakulása során a genetikai változások mellett számos epigenetikai módosulás – beleértve a gének promóterrégiójában történő DNS-metilációt – halmozódik fel a tumorsejtekben. A DNS-molekulák kikerülhetnek a véráramba, így a plazmában található sejten kívüli DNS (skDNS) metilációs mintázatának vizsgálata ígéretes módszerré válhat a daganatok korai felismerésére. PhD-munkámban az skDNS felszabadulásának ütemét és stabilitását vizsgáltam állatmodellek használatával. Célul tűztem ki egy epigenetikai marker panel összeállítását, ami a daganat kialakulása során az egészségestől eltérő DNS-metilációs mintázatot mutató géneket tartalmaz. Az SFRP1, az SFRP2, az SDC2
és a  PRIMA1 génekről megállapítottam, hogy metilációjuk fokozódik már adenómastádiumban is, és ez szövet- és plazmamintákban is kimutatható. Immunhisztokémiai elemzésekkel bizonyítottam, hogy a megnövekedett metilációs szint a fehérjék expressziójának csökkenésével párosul. Kísérleti eredményem szerint a különböző minta-előkészítési technikák az skDNS mennyisége mellett a metilációs mintázatra is hatással vannak. Magy Onkol 64:70–72, 2020
Kulcsszavak: vastagbélrák, vastagbél-adenóma, DNS-metiláció, sejten kívüli DNS, epigenetikai marker panel

A daganatos betegek életminőségét leginkább rontó vérszegénység szer­teágazó okokkal magyarázható, köztük a kemoterápia fontos negatív etiológiai tényező. 

Az elhízás kezelésében az életmódváltás kitüntetett szereppel bír, ugyanakkor sokrétű erőfeszítést kíván. Az alacsony intenzitású pszicho­lógiai intervenciók alkalmazása mind az alap-, mind pedig a szakellátás­ban elősegíti a súlyfelesleggel élő páciensek kezelési együttműködését.

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

Egy egyébként egészséges 30 éves nő az alsó végtagjain észlelt bőrkiütés mi­att kereste fel orvosát.

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A mostani megfigyelésekre alapozva nem könnyű egyértelmű ajánlásokat megfogalmazni arra nézve, hogy az alkoholbevitel csökkentése milyen szerepet kaphat a metabolikus szindróma (MetS) profilaxisában, ugyanis az alkoholfogyasztás eltérő módon befolyásolja a MetS egyes komponenseit.