A koraszülés a szüléssel összefüggő mortalitás jelentős tényezője és hosszú távon is kihat az újszülött későbbi egészségi állapotára. A fejletlen és közepesen fejlett országokban a koraszülés prevenciójához olcsó, széles körben alkalmazható módszerek szükségesek. Úgy tűnik, a koraterhesség­től kezdődően adott acetil-szalicilsav megfelel ennek a célnak.

The Lancet, 2020. január

A vizsgálatban az idős, esendő betegek számára az apixaban és a rivaroxaban a stroke és a szisztémás embolia szempontjából kisebb kockázatot jelentett, mint a warfarin. Az apixaban a major vérzések kisebb rizikójával társult, mint a dabigatran vagy a rivaroxaban, és a dabigatran kevésbé okozott jelentős vérzéseket, mint a rivaroxaban.

Journal of Internal Medicine, 2020. június

A krónikus betegségek okozta halálozás még ma is jelentős hányadot tesz ki a halálokok között világszerte, és az egészségügyi ellátási költségek számottevő hányadát is az idült kórképek kezelése és gondozása emészti fel. A leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak a reumás kórképek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség. A hypertonia és a diabetes mellitus a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az idült vesebetegség leggyakoribb kockázati tényezője.

Az Egyesült Államokból most nyilvánosságra hozott egyik vizsgálat szerint magasabb a szívelégtelenség halálozási aránya a rossz anyagi helyzetben, illetve szociális deprivációban élő társadalmi rétegek körében.

A Roche EMPACTA vizsgálatának új eredményei szerint bizonyos szempontból mégis előnyös lehet az IL-6-gátlók alkalmazása COVID-19 eredetű tüdőgyulladással hospitalizált betegeknél.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

Az interstitialis tüdőbetegségek a tüdő kötőszövetes vázát érintő betegsé­gek, amelyek az interstitium gyulladásához, fibrotikus átalakulásához ve­zetnek. Ma már több mint 150 betegséget sorolunk e kórképek közé, melyek átfedést mutatnak a diagnózis, a prognózis, illetve a kezelés tekintetében.

A metformint szedő cukorbetegek kilátásai kedvezőbbek COVID-19 fertőzéskor.

A 2-es típusú diabetes mellitus incidenciája világszerte emelkedik, és ezzel együtt egyre nagyobb a praediabetesszel együtt élő betegek száma is. A T2DM-re és a praediabetesre egyaránt igaz, hogy az érintettek egészen addig sokszor nincsenek is tudatában betegségüknek, míg tüneteik nem jelentkeznek.