A kormányok nem lesznek képesek a 2019-es koronavírus-betegség okozta halálesetek számát és a járvány gazdasági hatásait egyaránt minimalizál­ni, ezek egymásnak ellentmondó célok. 

Az első részben adatokat mutattam arra, hogy mennyi a megfelelő napi lé­pésszám. Hogy nem húzható rá ugyanaz mindenkire.

Aki be akarja tartani a WHO-főigazgató ajánlását – tesztelni, tesztelni, tesztelni – az már a világ számos helyén az otthonába is rendelhet a SARS-CoV-2 elleni antitesteket kimutató gyorstesztet.

A SARS-CoV-2 a COVID-19 akut légúti fertőzés kórokozója, zoonotikus ere­detű, jelenleg világjárványt okozó humán koronavírus. A vírus hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A pitvarfibrillációval kapcsolatos fokozott morbiditási és mortalitási ri­zikó hátterében kiemelkedő szerepet játszanak a ritmuszavar előidézte thrombemboliás események. 

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár Kínában a férfiak mortalitása magasabb volt, a pandémia következményei hosszú távon jobban sújtják majd a nőket.

A COVID-19-járvány mellett influenzajárvány is van az országban; mivel párhuzamos fertőzés is előfordulhat, az influenzavírus kimutatása nem teszi feleslegessé a COVID-19 tesztelését. A gyorstesztek nukleoproteint, a lassabbak RNS-t mutatnak ki.

Az arteria basilaris akut elzáródása eredményesebben kezelhető, ha a standard thrombolitikus kezelés mellett endovaszkuláris intervenciót is bevetünk.