A távoli fertőzések és a műtéti fertőzések kockázata
A kórházi tartózkodás alatti távoli fertőzések összefüggésbe hozhatók a műtéti helyszíni fertőzések fokozott kockázatával az intrakraniális idegsebészeti beavatkozások során.
- Nozokomiális pneumóniák: modern diagnosztika és terápia a kórházi ellátás különböző szintjein
- Légúti kórokozóktól mentes környezet kialakítása kórházi és idősgondozási környezetben
- Milyen infekciók esetén alkalmazzunk szteroidot?
- Akut hasnyálmirigy-gyulladással kezelt betegek hazabocsátást követő halálozásának részletes vizsgálata
Az idegsebészeti beavatkozások során fellépő műtéti helyi fertőzések fokozott morbiditással és mortalitással, valamint több az újbóli műtéttel, intenzív osztályra való felvétellel és elhúzódó kórházi tartózkodással járnak.
Ida-Linnea Böregård (Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország) és munkatársainak a Journal of Hospital Infection március 7-én online megjelent retrospektív, egyközpontú regiszteres vizsgálata a műtéti helyi fertőzésekkel kapcsolatos lehetséges tényezőket kereste a 2015 márciusa és 2016 júniusa között egy egyetemi kórházban végzett intrakraniális idegsebészeti beavatkozásokon átesett betegek körében.
A vizsgálat 800 idegsebészeti beteg (átlagéletkor 61 év; 50,6% férfi) orvosi kartonját elemezte, hogy kiszűrje a műtéti helyfertőzések előfordulását a műtétet követő 30 napon belül, illetve az implantátummal rendelkezők esetében akár 1 éven belül.
A fertőzéseket mélységük alapján osztályozták: felületes (a bőrt vagy a bőr alatti szövetet érintő), mély (subgaleális empíma, epidurális empíma vagy csontlebeny-osteomyelitis), szervi (szubdurális empíma vagy agyi tályog) vagy kiterjedt (meningitis).
A műtéti helyek fertőzése az esetek 6,9%-ában fordult elő, és ennek közel fele tumorrezekcióból eredt (49,1%).
A műtéti beavatkozástól a fertőzésig eltelt idő mediánja 18 nap volt; a kiterjedt fertőzések, mint például a meningitis, korábban jelentek meg, míg a mélyfertőzések hosszabb ideig tartottak (P = 0,004).
A kórházi tartózkodás alatti távoli fertőzések szignifikánsan összefüggést mutattak a műtéti terület fertőzésének fokozott kockázatával (esélyhányados, 2,02; P = 0,031), míg a testtömegindex, az inzulinterápia és a követési időszak alatti idegsebészeti beavatkozások nem álltak szignifikáns kapcsolatban a műtéti terület fertőzéseivel.
A Staphylococcus aureus (39,5%) és a Cutibacterium acnes (27,1%) voltak a leggyakrabban azonosított baktériumok a műtéti terület fertőzéseiben.
„A klinikai kontextusban megfontolások javasoltak azon idegsebészeti betegek esetében, akiknél a kórházi tartózkodásuk alatt folyamatos távoli fertőzések fordulnak elő. További perioperatív vizsgálatokra van szükség a sebészeti fertőzések megelőzése terén” - írták a szerzők.
A vizsgálat kvázi-kísérleti felépítése szisztematikus torzítást eredményezhetett a műtők közötti esetösszetétel eltérései miatt. Ezenkívül a dokumentáció hiánya miatt nem vizsgálták az olyan jól ismert kockázati tényezőket, mint a hipotermia, az alultápláltság és a kóros glükózszint.
Forrás:
What factors are associated with surgical site infections after intracranial neurosurgical procedures? An exploratory register study
