Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest Ostoros Gyula cikkei

A tüdőrák immunterápiája új, hatékony lehetőség, a komp- lex kezelési stratégia részeként. A nem kissejtes tüdőrák nem laphámsejtes csoportjában előrehaladott stádiumban, amennyiben a célzott kezelésre alkalmas driver mutációkat kizárjuk, minden esetben szóba jöhet az immunellenőrző- pont-gátló terápia első vonalban vagy monoterápiaként, vagy platinabázisú kemoterápiával kombinálva, PD-L1-expresszió- tól függően. Laphámsejtes tüdődaganatok esetén is standard kezelésnek számít, ebben az esetben is a PD-L1-expresszió ismerete alapján dönthetünk a mono- vagy kombinációs kezelésről. Amennyiben a betegek első vonalban nem ré- szesültek immunellenőrzőpont-gátló kezelésben, ez lehet másod-, illetőleg többedvonalbeli opció. Célzott kezelésre alkalmas betegek esetén a célzott kezelések kimerülése után négyes kombinációban immun-, angiogenezisgátló és platinabázisú kemoterápia ígér hatékonyságot. Kérdés a PD-1-axis és a CTLA-4-gátló kombináció szerepe és helye kemoterápiával vagy anélkül az első vonalbeli kezelésben. Lokálisan kiterjedt, nem reszekábilis nem kissejtes tüdőrák esetén a radio-kemoterápia utáni PD-L1-gátló konszolidációs terápia a standard PD-L1-pozitív esetben. Számos fázis III- as vizsgálat foglalkozik az immunterápia hatékonyságával neoadjuváns és adjuváns modalitásokban is. A kissejtes tüdőrák előrehaladott stádiumában új kezelési standard a PD- L1-gátló kezelés platina, etopozid kombinációban, azonban még a hatékonyságot jelző biomarkerrel nem rendelkezünk. Magy Onkol 64:217–223, 2020
Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátló kezelés, nem kissejtes tüdőrák, kissejtes tüdőrák

Az utóbbi évtizedek nemzetközi publikációiban a tüdődaganat előfordulása és mortalitása Magyarországon volt a legma- gasabb az európai, sőt a világ országainak rangsorában. Ugyanakkor validált tüdőrákincidencia-adatokat nem közöltek 2019-ig Magyarországról. Munkacsoportunk által 2019 végén és 2020 első fél évében publikált tanulmányokban elsőként tettünk közzé magyar tüdőrákincidencia- és -mortalitási adatokat a NEAK adatbázisán végzett célzott kutatás alapján. Az így közölt eredmények jelentős, 25−30%-ban alacsonyabb magyar tüdőrák-előfordulást mutattak, mint a korábban közölt adatok. Ezek alapján eredményeinkkel ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy a korábban közölt magyar tüdőrákinci- dencia- és -mortalitási adatok össze nem vethetően kalkulált eredmények eltérő módszertannal történő alkalmazásából adódnak. Megállapítottuk, hogy a tüdőrák magyarországi előfordulása és mortalitása ugyan magas, de nem haladja meg a közép-európai országok átlagát. Emellett a férfiaknál a tüdőrák előfordulásának és mortalitásának csökkenését mértük a 2011 és 2016 közötti időszakban, míg a nők esetében növekvő értékeket találtunk. Magy Onkol 64:175–181, 2020
Kulcsszavak: tüdőrák, epidemiológia, incidencia, mortalitás, Magyarország