Új gyógyszercélpont a glioblasztómában
Brit kutatók szerint a PANK4 fehérje kiiktatásával megelőzhető vagy gyengíthető glioblasztómaában a TMZ-kezeléssel szemben kialakuló rezisztencia.
Az Advanced Science folyóiratban február 14-én jelent meg a University of Sussex kutatóinak cikke, amelyben egy új gyógyszercélpontról számoltak be a glioblasztóma terápiarezisztenciájának letörésében. Vizsgálatuk során a kutatók azt fedezték fel, hogy egy eddig kevéssé kutatott fehérje, a PANK4 (pantotenát-kináz 4) képes ellenállóvá tenni az agresszív agydaganatokat a temozolomid (TMZ) kezeléssel szemben.
“Elsőként mutattunk rá a PANK4 és a glioblasztóma terápiarezisztenciája közötti összefüggésre. A következő lépés egy olyan gyógyszer kifejlesztése, amely ezt a fehérjét célozza, és helyreállítja a tumorok érzékenységét a kezeléssel szemben.” - nyilatkozta Georgios Giamas professzor, a kutatás vezetője.
A glioblasztóma az agydaganatok egyik legagresszívebb formája. Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 3200 felnőttet diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, világszerte pedig 250-300 ezer új betegnél mutatják ki. A diagnózist követően a túlélési időszak hossza mindössze 1-18 hónap, műtéti reszekciót és sugárterápiával kombinált TMZ kezelést (Stupp protokoll) követően körülbelül 1-1,5 év, az 5 évnél hosszabb túlélés aránya pedig 5% alatti. A glioblasztóma a WHO besorolás szerint IV-es grádusú glioma, amely nagyfokú inter és intratumor heterogenitással rendelkezik. Jellemző rá a nekrotikus területek megjelenése, a glomerulus-szerű érhálózat benövések, a cellularitás és a polimorfizmus. Tünetei változatosak, és a tumor megjelenésének lokalizációjától is függenek. Két formája létezik, az azonnal glioblasztómaként azonosított primer glioblasztóma, valamint az alacsonyabb gradusú gliomákból transzformálódott szekunder glioblasztóma (utóbbi jobb prognózissal rendelkezik).
A jelenlegi klinikai gyakorlatban a betegek kezdetben általában jól reagálnak a Stupp-protokollra, a rákos sejtek azonban gyorsan rezisztenciát fejlesztenek ki a kezeléssel szemben. A mostani vizsgálatból az is kiderült, hogy a PANK4 fehérjét nagyobb mennyiségben expresszáló tumorokkal rendelkező betegeknél normál kezelés esetében is alacsonyabb volt a túlélési arány.
Dr. Viviana Vella, a University of Sussex munkatársa kifejtette: “Számos további olyan fehérje van, amelyet még nem vizsgáltak kellőképpen, és amelyek vonzó célpontot jelenthetnek új terápiás eljárások kifejlesztésére. Tanulmányunk egy eddig kevéssé vizsgált fehérje, a PANK4 tumorprotektív szerepére világít rá a temozolomid-rezisztens rákos sejtekben. Végső soron a PANK4-hiány olyan sebezhetőséget jelent, amelyet ki kell használni a gyógyszer iránti érzékenység helyreállítása és a kezelés hatásosságának javítása érdekében.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
New study offers hope for hundreds of thousands impacted each year by aggressive brain cancer
A glioblastoma molekuláris osztályozása
Irodalmi hivatkozás:
Viviana Vella et al, Kinome‐Wide Synthetic Lethal Screen Identifies PANK4 as a Modulator of Temozolomide Resistance in Glioblastoma, Advanced Science (2024). DOI: 10.1002/advs.202306027