hirdetés

A Lyme-kórról

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a Lyme-kór fordul elő leggyakrabban Európában. A Lyme-kór kórokozója a Borrelia burgdorferi nevû baktérium, mely a kullancs csípésével jut be az emberi szervezetbe.

hirdetés

Lyme-kór

Melyek a Lyme-kór tünetei?

A fertőzés egyik jele, hogy 3−30 nap elteltével − de többnyire 7−14 nap múl­va − vöröses elváltozás jelenik meg ott, ahol a kullancscsípés történt. Az elvál­tozás kezdetben kicsi, majd egyre na­gyobbá válik (átmérője akár a 20 cm-t is elérheti), és közepe elhalványodik – ez adja a jellegzetes „ökörszem” megje­lenést. Esetenként azonban a bőrelvál­tozás nem ennyire típusos formában jelentkezik, előfordulhat, hogy sok apró vöröses folt látható a bőrön (az esetek körülbelül 20%-ában). A kiütés helyén a bőr duzzadttá, meleggé és nyomásérzékennyé válik. A bőrelvál­tozást néha viszketés vagy égő érzés is kísérheti.

A fertőzés korai stádiumában ezen kívül előfordulhat láz, hidegrázás, fejfájás, általános levertség, nyirok­csomó-nagyobbodás, illetve ízületi és izomfájdalmak is. Igen ritka eset­ben a fertőzés már a korai időszakban érintheti a szívet és az idegrendszert is. A szív érintettsége − az ingerületveze­tő rendszer károsodása miatt − lassú, szabálytalan szívverésben, az ideg­rendszer megbetegedése pedig arc­idegbénulásban, végtagzsibbadásban, valamint agyhártyagyulladásban nyil­vánulhat meg.

Amennyiben nem történik megfe­lelő kezelés, úgy a fertőzés tovaterjed, és késői stádiumban az ízületi gyul­ladás jeleként az ízületek fájdalmassá és duzzadttá válnak, mely tipikusan egyetlen nagy ízületet érint (például a térdet). Emellett idegrendszeri tüne­tek is kialakulhatnak, többek között a figyelemösszpontosítás nehezítettsé­ge, memória- és hangulatzavarok, az alvási szokások megváltozása és izom­gyengeség.

Kiket veszélyeztet elsősorban a Lyme-kór?

A Lyme-kór leginkább azoknál ala­kulhat ki, akik munkájuk folytán vagy szabadidős tevékenység kapcsán hosszabb időt töltenek a szabadban olyan területeken, melyek kullanc­csal erősen fertőzöttek. A kullancsok előszeretettel tartózkodnak a fűben, az aljnövényzetben és az alacsonyabb bokrokon (különösen az erdős és fü­ves területek találkozásánál), és on­nan jutnak az elhaladó emberek és állatok bőrére. Nemegyszer előfordul, hogy a rovar akár több órán át felfelé vándorol az ember ruháján vagy bő­rén, mielőtt megcsípné áldozatát; ezt követően általában 48−72 órán ke­resztül kell a kullancsnak a bőrben lennie ahhoz, hogy a Lyme-kórt oko­zó baktérium bejusson az ember szer­vezetébe.

Kullancscsípésre elsősorban a késő tavasztól korai őszig tartó időszakban lehet számítani, de az év más szakában sem kizárt.

Fontos tudni, hogy kullancscsípés esetén is viszonylag csekély a Lyme- kór előfordulásának esélye: 100 esetből 1 esetben alakul ki akkor, ha a kullan­csot még az előtt sikerült eltávolítani a bőrből, hogy teleszívta volna magát vérrel.

Milyen vizsgálatokkal mutatható ki a Lyme-kór?

Az első lépés a tünetek alapos feltárá­sa. A betegség sokszor már laboratóriu­mi vizsgálatok nélkül is kórismézhető, különösen azért, mert a laboratóriu­mi tesztek – leginkább a fertőzés korai stádiumában – sokszor tévesen nega­tív eredményt adnak. Amennyiben ke­vesebb mint egy hónap telt el a kul­lancscsípés óta, még nem mutathatók ki a kórokozóval szembeni antitestek a fertőzött személy vérében. Ugyancsak félrevezető eredményt adhat a vizs­gálat akkor is, ha az illető személy a Lyme-kór korai stádiumában anti­biotikum-kezelésben részesült, ilyen­kor előfordulhat, hogy a specifikus el­lenanyagteszt később sem ad pozitív leletet. Az ellenanyag-vizsgálat ugyan­akkor szinte minden esetben igazolja a fertőzést, ha 4 hétnél régebben történt a kullancscsípés, és a beteg időközben nem szedett antibiotikumot.

Ízületi duzzanat, illetve idegrendszeri érintettségre utaló tünetek esetén speciális vizsgálatokra lehet szükség.

Mit tegyek, ha kullancsot találtam a bőrömön?

Először is ne essünk pánikba. Egy csipesszel fogjuk meg a kullancsot olyan közel a bőrfelszínhez, amen­nyire csak tudjuk, és egy határozott felfelé irányuló mozdulattal húzzuk azt ki. Ügyeljünk arra, hogy eközben ne nyomjuk össze, ne csavarjuk meg a kullancs testét. Ha nem sikerül a ro­vart egészben eltávolítani, akkor se aggódjunk. Ha tudjuk, akkor az előbb leírtak szerint távolítsuk el a benn­maradt részeket, de nem probléma az sem, ha azok a bőrben maradnak. Ez­után fertőtlenítsük a bőrfelületet a csí­pés helyén, és mossunk kezet szappan­nal és meleg vízzel.

A kullancs eltávolítása után konzul­tálhatunk orvosunkkal, aki nagyjából felbecsüli, mennyi időt töltött a kul­lancs a bőrben, és a csípés helyének megfigyelését javasolja néhány héten keresztül. Amennyiben ez idő alatt bőr­kiütés jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Ilyen esetekben ne feled­jük az orvost tájékoztatni arról, hogy korábban kullancscsípés történt, és számoljunk be a körülményekről.

Hogyan kezelhető a Lyme-kór?

A Lyme-kór terápiája alapvetően anti­biotikumok adását jelenti. Az antibioti­kum-kezelésre vonatkozó gyakorlat or­szágonként eltérő lehet. Vannak olyan országok, ahol csak akkor adnak anti­biotikumot a fertőzött személynek, ha bőrkiütés vagy egyéb általános tünetek jelentkeznek nála. Máshol – elsősorban az erősebb kullancsfertőzöttséggel jelle­mezhető vidékeken – megelőző jelleggel is rendelhetnek az orvosok antibiotiku­mot, ha feltételezhető, hogy a kullancs 36 óránál hosszabban időzött a bőrben. Az általános szabály azonban az, hogy tünetmentes esetekben nincs szükség antibiotikumokra.

Korai stádiumban a fertőzés rendkí­vül jól reagál a kezelésre, és az anti­biotikumok 14−30 nap alatt elpusztít­ják a szervezetben lévő kórokozókat. A gyógyszeres kezelés hatására a be­tegség egyes tünetei rövid időn belül megszűnnek, míg mások csak lassan, fokozatosan javulnak. Az antibiotikum-terápia időtartamát az orvos határozza meg. Fontos, hogy a beteg az orvos által rendelt ideig és dózisban szedje a gyógy­szereket, mert csak így akadályozható meg, hogy a fertőzés az ízületekre, az idegrendszerre vagy a szívre is ráter­jedjen. Akkor sem szabad önkényesen abbahagyni a gyógyszerszedést, ha mel­lékhatások jelentkeznek. Ilyen esetekben mielőbb tájékoztatni kell az orvost, aki dönt arról, mi legyen a következő lépés.

Késői stádiumban ugyancsak az an­tibiotikumok adása jelenti a Lyme-kór terápiáját. Ilyenkor már szükségessé válhat, hogy olyan gyógyszereket kap­jon a beteg vénás injekció vagy infúzió formájában, melyek enyhítik az ízületi gyulladás okozta duzzanatot és fájdal­mat. Esetenként szükségessé válhat a fel­szaporodott ízületi folyadék leszívása is.

Mit tehetek a Lyme-kór megelőzéséért?

A megelőzés legjobb módja, ha igyek­szünk elkerülni a kullancscsípést. En­nek érdekében érdemes megszívlelni a következőket:

• Használjunk kullancsriasztó ké­szítményeket, és az alkalmazás során gondosan kövessük a csomagoláson olvasható használati utasítást. Egyes szerek a bőrön és a ruházaton is alkalmazhatók, míg másokkal csak a ruhá­zatot fújhatjuk be. A készítményeket ne alkalmazzuk az arcon, és különö­sen gyermekek esetében legyünk óva­tosak a kézen történő alkalmazással is. A kullancsriasztó szerek általában nem használhatók 2 évesnél fiatalabb gyer­mekeknél.

• Ha erdőbe vagy füves-bokros vi­dékre készülünk, viseljünk olyan, vi­lágos színű ruhadarabokat, melyek testünk minél nagyobb részét fedik (hosszú nadrágot, hosszú ujjú, magasan záródó felsőt). Így könnyebben észre­vesszük és eltávolíthatjuk a ruházatra került rovarokat. A nadrág szárát gyűr­jük be a zokniba vagy bakancsba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kullan­csok a talaj közelében, nedves, árnyé­kos környezetben szeretnek tartózkod­ni; a napos területeket kerülik, mert ott gyorsan kiszáradnak.

• Hazaérkezés után alaposan nézzük át bőrünket, és ne feledkezzünk meg a gyermekek és a házikedvencek bőré­nek alapos áttekintéséről sem. Különös figyelemmel ellenőrizzük a testhajlato­kat, különösen a térdhajlatot, az alkart, a lágyéktájat, a fül mögötti területet, főleg gyermekeknél a hajas fejbőrt és a nyak hátsó részét is.

• A lehető leghamarább távolítsuk el a bőrre tapadt kullancsot az előzők­ben leírtak szerint. Ne alkalmazzunk hőhatást, olajat, krémeket vagy más házi praktikákat abbéli reményünkben, hogy a kullancs magától kijön a bőrből, mert ezek nem hatásos és nem bizton­ságos módszerek.

• Tisztítsuk meg a kullancscsípés he­lyét szappanos vízzel. Néhány héten keresztül rendszeresen ellenőrizzük az érintett bőrterületet. Forduljunk orvos­hoz, ha a kullancs behatolása körül bőrkiütés jelenik meg. Az orvost feltétlenül tájékoztassuk arról, hogy kullancscsí­pés történt.

 

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Sok hasznos információ egy helyen a kullancscsípésről és lyme-kórról:
http://www.lyme-kor.eoldal.hu/
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.