A gyermekkori légúti betegségek és a coeliakia

Az Egyesült Államokban nem ismert a coeliakia pontos prevalenciája. Becslések szerint a betegség körülbelül minden 141. személyt érinti, ezen belül jelentős azok aránya, akik nincsenek tudatában betegségük fennállásával. Világszerte 1% körüli értékre tehető a coeliakia előfordulási aránya, és az esetek száma folyamatosan növekszik. Ennek oka részben a diagnosztikai tesztek tökéletesedése, hisz a jobb hatásfokú vizsgálatok segítségével egyre több beteget azonosítanak, de az emelkedő prevalencia nem magyarázható pusztán ezzel. A kiváltóokok tisztázására több vizsgálat is folyamatban van.

A coeliakiás betegek elsőfokú rokonai körében 1:10-hez annak esélye, hogy a betegség életük folyamán valamikor náluk is kialakul, feltehetően valamely környezeti trigger faktor hatására.

A nápolyi egyetemen dr. Renata Auricchio vezetésével végzett vizsgálat során felmerült, hogy a gyermekkori infekciók is ilyen potenciális trigger faktorok lehetnek akkor, amikor genetikai hajlam is fennáll coeliakia kialakulására. Egy 2013-ban publikált kutatásban például azt találták, hogy a rotavírus-antitestek jelenléte előre jelzi a coeliakia kialakulását. Hasonlóképpen a Norvegian Mother and Child Cohort Study is azt mutatta, hogy a 18 éves koruk előtt 10 vagy annál több fertőzéses epizódot átélt gyermekek körében jelentősen nagyobb a coeliakia kialakulásának kockázata, mint azok esetében, akiknek gyermekkorukban négy vagy ennél kevesebb alkalommal fordult elő infekció.

A gyermekkori fertőzések és a coeliakia összefüggéseit elemző korábbi vizsgálatok jelentős részében a szülők által felidézett adatokra hagyatkoztak az infekciók előfordulási arányának meghatározásakor. Frissebb és részletesebb adatok összegyűjtése érdekében most prospektív kohorszvizsgálatot indítottak. Ennek keretében nagy kockázatú gyermekeket követtek nyomon 6 éven keresztül. Eredményeiket a Pediatrics című lapban közölték.

Összesen 373 olyan olaszországi újszülött sorsát kísérték figyelemmel, akiknek családjában legalább egy személynél korábban már igazolódott coeliakia. A 6 éves nyomonkövetés során az első 6 hónapban 4 hetente, a gyermek 1 éves koráig 3 havonta,1 és 3 éves kora között 6 havonta, majd 6 éves korig évente történtek laboratóriumi vizsgálatok.

A vizsgálat ideje alatt a gyermekek 6%-ánál állították fel coeliakia diagnózisát a gyermek 3 éves koráig, 13,5%-ánál 5 éves korig, 14%-ánál 6 éves korig. Azt is megállapították, hogy a légúti infekciók – a gasztroenteritisszel összehasonlítva – kétszeresére növelik a coeliakia kialakulásának kockázatát.

A szerzők így fogalmaznak: „Felmerül annak a lehetősége, hogy a korai infekció stimulálja a genetikailag prediszponált immunprofilt, mely hozzájárul ahhoz, hogy a glutén iránti tolerancia gluténnal szembeni intoleranciába fordul át.”

A sokat vitatott „higiéne hipotézis” szerint az immunrendszert csecsemőkorban érő triggerhatások védelmet nyújtanak a későbbi autoimmun betegségekkel és allergiás megbetegedésekkel szemben. A most közzétett adatok azonban arra utalnak, hogy nem mindig ez a helyzet.

Bár a szerzők vizsgálatukat viszonylag kevés beteg bevonásával végezték, mégis újabb adatokkal bővíti az eddigi ismereteinket a coeliakia kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban. Egyelőre úgy tűnik, hogy összefüggés van a korai életkorban kialakult infekciók és a coeliakia megjelenése között.