A hímvessző mikrobiomjának jelentősége

A mikrobiótáknak különböző testfelületeken a patogén mikroorganizmusok kolonizációjában, autoimmun betegségek kialakulásában is szerepük lehet. A női nemi szervek vizsgálata során megállapították, hogy pl. a hüvelyváladékban a Lactobacillus fajok irányítják a pro- és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát, maga a mikrobióta probiotikus aktivitással bír, gátolja egyes patogének kolonizációját és invázióját, tejsavat, hidrogén-peroxidot és bakteriocint termelve más vaginális mikroorganizmusok ellen hat. A vaginális Lactobacillusok aktivitásának csökkenése esetén felszaporodnak az anaerob baktériumok (Mobiluncus, Atopobium, Gardnerella, Prevotella), megnő mind a bakteriális, mind a vírusos szexuálisan terjedő betegségek (sexually transmitted infections, STI) megjelenésének veszélye, bakteriális vaginózis (BV) alakul ki.

Ezzel ellentétben a férfi reproduktív rendszer mikrobiótájáról keveset tudunk, a kérdést kevéssé tanulmányozták. Rendkívül fontos a hímvessző ilyen tulajdonságainak tisztázása, egyrészt a férfi reproduktív rendszer betegségeinek, másrészt a szexuális úton terjedő infekciók jobb megértése céljából. Az eltérő anatómiai környezet miatt a pénisz felületét és a húgycsövet külön-külön kell tanulmányozni ebben a vonatkozásban, bár a rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a sulcus coronarius glandis (SC) és a húgycső hasonló külső mikrobiális behatással találkozik szexuális érintkezéskor.

Régóta elfogadott tény, hogy a női genitális traktus taxonjai megjelenhetnek a férfi húgycsőben is. Új vizsgálati eredmény viszont, hogy ugyanezen taxonok némelyike kimutatható a péniszen már a szexuális aktivitás megkezdése előtt. Ez felveti az érintett férfi és női szövetek embrionális eredetének jelentőségét a kolonizáció alapján. Ezek a mikrobióták közös ökológiai funkcióval bírnak; tejsavat termelnek, és szerepük van a patogének rezisztenciájának kialakulásában.

A HÚGYCSŐ ÉS A SULCUS CORONARIUS MIKROBIÓTÁI

A sulcus coronarius és a húgycső egészséges férfiak esetében is tartalmazhat bakteriális törzseket. A női urogenitális traktusban jótékony hatású Lactobacillus fajok jelenléte férfiak vizeletéből és húgycsőkenetéből is igazolható, de a BV kórokozói közé tartozó Prevotella, Gardnerella és Sneathia is kimutatható felnőttek makkjáról és húgycsövéből származó kenetekben. Követéses vizsgálatban, 14 és 17 év közötti fiúknál kiderült, hogy az SC és a vizelet stabil, de eltérő mikrobiótákat tartalmaz. A vizeletben leginkább Lactobacillus törzsek voltak kimutathatók (multiple 16S rRNA sequencing) szexuális aktivitástól függetlenül, de voltak olyan baktériumok is, amelyeket csak már szexuálisan aktív fiúk esetében igazoltak (Mycoplasma, Ureaplasma, Sneathia).

A szexuális partner megváltoztatja a férfiak urogenitális mikrobiomját, de az eddigieknél fejlettebb szekvenáló technikákra van szükség annak igazolásához, hogy ezek a mikroorganizmusok szexuális úton adódnak át. A kérdés megoldása jelentősen szűkítheti az idiopátiás urogenitális szindrómák körét.

Egyre több evidencia igazolja, hogy a bakterális vaginózis kórokozói szexuális érintkezés során terjednek, több partner esetén hatványozódik a veszély. BV esetén a férfi partnernél a patogének a preputium alatti területről kimutathatók. Több klinikai vizsgálat igazolta, hogy ezek körülmetélés után jelentősen megkevesbednek. Nem cirkumcindált férfiak hímvesszőjének mikrobiótája kis bakteriális denzitású (elsődlegesen bőrbaktériumok) mikroorganizmusoktól a nagy denzitású, a BV kórokozóit is tartalmazó baktériumokig és anaerob kórokozókig széles spektumú, míg körülmetélt férfiakban elsősorban kis bakteriális denzitású mikroorganizmusokat lehet kimutatni. Egy másik klinikai vizsgálat igazolta, hogy 1 évvel a cirkumcízió után a hímvessző mikrobiomjának teljes baktériumtartalma és a mikrobióták biodiverzitása is szignifikánsan csökken. Jelentős redukció tapasztalható az anaerob baktériumok terén, ami csökkenti az STI megjelenésének kockázatát. (Csökken az aerobok mennyisége is, de nem olyan jelentős mértékben.)

Így tehát a hímvessző mikrobiomja nem egyszerűen jellemezhető, s fontos különbséget tenni a húgycső és a sulcus coronarius mikrobiótái között, elsősorban az STI kialakulásának veszélyét tartva szem előtt. Ismert STI kórokozók megjelenhetnek a húgycsőben (C. trachomatis, N. gonorhoeae, M. genitalium és U. urealyticum), s megjelenhetnek a sulcus coronariuson és a húgycsőben egyaránt (humán papillómavírus, herpes simplex vírus [HSV-2], HIV, H. ducreyi, T. pallidum). Hogy ezek a mikrobióták felelősek-e az STI kialakulásáért, arra nincs bizonyíték, de több vizsgálat megerősítette, hogy a körülmetélés jelentősen befolyásolja e patogének előfordulásának gyakoriságát is (HIV, HSV-2, T. pallidum, H. ducreyi, C. trachomatis, N. gonorhoeae).

ÖSSZEGZÉS

Összességében tehát a férfi húgycsőben lévő baktériumok szerepe jelenleg ismeretlen, a preputium alatti területek, a sulcus coronarius glandis mikrobiótáinak jelentősége azonban joggal feltételezhető. Kiderült az is, hogy a cirkumcízió elvégzése a mikrobióták mennyiségét és biodiverzitását redukálja, a szexuálisan terjedő infekciók kialakulásának veszélyét jelentősen csökkenti.

Irodalom:
1. Liu CM, Hungate BA, Tobian AAR, Ravel J, Prodger JL, Serwadda D, Kigozi G, Galiwango RM, Nalugoda F, Keim P, Wawer MJ, Price LB, Gray RH. Penile microbiota and female partner bacterial vaginosis in Rakai, Uganda. mBio 2015;6(3):e00589-15. DOI: 10.1128/mBio.00589-15
2. Liu CM, Hungate BA, Tobian AAR, Serwadda D, Ravel J, Lester R, Kigozi G, Aziz M, Galiwango RM, Nalugoda F, Contente-Cuomo TL, Wawer MJ, Keim P, Gray RH, Price LB. Male circumcision significantly reduces prevalence and load of genital anaerobic bacteria. mBio 2013;4(2):e00076-13. DOI:10.1128/mBio.00076-13
3. Nelson DE, Dong Q, Van der Pol B, Toh E, Fan B, Katz BP, Mi D, Rong R, Weinstock GM, Sodergren E, Fortenberry JD. Bacterial communities of the coronal sulcus and distal urethra of adolescent males. PLoS One. 2012;7(5):e36298. DOI: 10.1371/ journal.pone.0036298.
4. Price LB, Liu CM, Johnson KE, Aziz M, Lau MK, Bowers J, Ravel J, Keim PS, Serwadda D, Wawer MJ, Gray RH. The effects of circumcision on the penis microbiome. PLoS One. 2010;5(1):e8422. DOI: 10.1371/journal.pone.0008422