hirdetés

A kapcsolatok hatása az egészségre és a jóllétre – mely társadalmakban hasznosabb a barátság?

Milyen kulturális tényezők határozzák meg, hogy a barátság a dohányzás elhagyásánál és a normál testsúlyra való lefogyásnál is többet nyomjon a latban, ha egészségről és életminőségről van szó?

Frontiers in Psychology, 2021. január

hirdetés

Ha valakinek fontos a barátság, az szá­mos egészségbeli előnnyel jár szá­mára. Ez bizonyított tény, eddig azonban kevés vizsgálat foglalkozott azzal, hogy milyen kulturális tényezők erősítik, illetve gyengítik a barátság és az egészség közötti pozitív kapcsolatot. A tanulmány 99 ország 323 200 lakójának megkérdezésével arra kereste a választ, hogy egyes társadalmak­ban hasznosabb-e az egészségre nézve a barátság kultiválása, mint más körülmé­nyek között.

 

MILYEN DIMENZIÓK MENTÉN ÍRHATÓ LE A TÁRSADALOM?

 

Korábbi vizsgálatok szerint a baráti kapcso­latok segítik önbecsülésünket és az élettel való elégedettségünket, és hasonló vagy nagyobb mértékben jelzik előre egészsé­günket, mint az élettársi vagy a szülő–gye­rek viszony. A kulturális hatás barátságok esetében óriási: egyes társadalmakban a barátságok stabilak és meghatározottak, másokban egyéni választás kérdése, hogy ki kivel és mennyire barátkozik. Az individualisztikus kultúrákban a barátságok gyorsabban változnak (kapcsolati mobi­litás), ezért az egyének jobban bíznak az idegenekben, proaktívabbak a barátságok fenntartásában, és több támogatást nyúj­tanak barátaiknak.

Jelen vizsgálat a Hofstede-féle kulturá­lis dimenziók mentén tárgyalta a különbö­ző társadalmakra jellemző barátságfontos­ság és az egészségi állapot összefüggéseit. A Hofstede-féle kulturális dimenziók (n=6) az individualizmus / kollektivizmus dimen­zión (1) kívül a következő, ország szintű dimenziókat veszi figyelembe: (2) hatal­mi különbségek: az adott kultúra milyen mértékű egyenlőtlenséget fogad el; (3) maszkulin / feminin: mennyire asszertív és kompetitív, illetve támogató és együtt­működő az adott kultúra; (4) bizonytalan­ságkerülés: az adott ország lakói mennyire viselik el a kétértelműségeket; (5) hosszú távú orientáció: mennyire képesek az adott ország lakói az azonnali kielégüléssel szem­ben a hosszú távú előnyöket választani; (6) élvezet / tilalom dimenzió: az adott társa­dalom mennyire engedi meg az alapvető és természetes emberi vágyak kielégítését.

A Hofstede-féle kulturális dimenzió­kon kívül a vizsgálat a GDP-t és a jövedel­mi egyenlőtlenséget mérő GINI indexet is figyelembe vette az ország szintű tényezők között, és a következő sajátosságokra kér­dezett rá az egyéneknél: (1) Mennyire tartja fontosnak a baráti viszonyokat? (2) Mennyi­re értékeli jónak / rossznak saját egészségi állapotát? (3) Mennyire értékeli boldognak magát? (4) Mennyire értékeli saját szubjek­tív jóllétét? (A válaszokat 4 vagy 10 pontos Likert-skálával mérték.)

 

HIPOTÉZISEK: HOL FONTOSABBAK A BARÁTSÁGOK?

 

A kutatók egyes sajátosságok mentén ké­pesek voltak hipotéziseket felállítani, ha ko­rábbi vizsgálatok már foglalkoztak az adott témával. Így tudjuk, hogy egy ország GDP-jének növekedése nagyobb iskolázottság­gal és jobb egészségügyi ellátással, kisebb mortalitással és nagyobb szubjektív jólléttel jár együtt, másrészt a kis GDP-jű országok­ban a társadalmi háló nagyobb védelmet nyújt a stressz ellen. Ezért a kutatók azt feltételezték, hogy az alacsonyabb GDP-jű országok lakói kevesebbre értékelik a barát­ságokat, de azok között az emberek között, akik fontosnak tartják a barátságokat, az ala­csonyabb GDP kisebb negatív hatással lesz az egészségi állapotra és a jóllétre.

Tudjuk azt is, hogy jobb az életminő­ség azokban az országokban, ahol kisebb a jövedelmi egyenlőtlenség (GINI index), növekedéséhez vezet, de a függetlenség / önállóság ronthatja is az egészséget, pl. kevesebb orvosi szűrővizsgálati részvétel­lel jár együtt. A kutatók hipotézise az volt, hogy a maszkulin társadalmakban élők önállóbbak, és nem tartják olyan nagyra a barátságokat.

A bizonytalanságkerülő társadalmak­ban a stabilitás biztosítása érdekében több a szorongás és az agresszió, ami rosszabb egészségi állapothoz, alacsonyabb boldog­ságszinthez és jólléthez vezet. A kutatók hipotézise szerint a bizonytalanságkerülő társadalmakban – ahogy a hosszú távú ori­entációval jellemezhetőkben is – jobban vágynak a barátok támogatására, ezért többre értékelik a barátságokat.

 

KIKNÉL ÉS HOL NÖVELI LEGINKÁBB A BARÁTSÁG A JÓLLÉTET?

 

A 99 ország lakóira nézve reprezentatív vizsgálat (n=323 200 fő) eredményei sze­rint az idősebbek, a nők, a magasabb is­kolai végzettségűek, az élvezet / tilalom dimenzió szerint nagyobb élvezetet pre­feráló, valamint a kisebb jövedelmi egyen­lőtlenséget biztosító országok lakói többre értékelik a barátságokat. A többi ország szintű faktor – GDP, hatalmi különbségek, individualizmus, maszkulinitás, bizony­talanságkerülés, hosszú távú orientáció – nem jelezte előre, hogy mennyire tartja fontosnak a lakosság a barátságokat.

A barátságok nagyra értékelése eb­ben a vizsgálatban is szoros összefüg­gést mutatott a jó egészségi állapottal, a boldogságszinttel és a jólléttel. Számos egyéni és ország szintű faktorról derült ki, hogy befolyásolja a barátságfontosság és az egészség, boldogság, jóllét közti kap­csolatot: a barátságnak tulajdonított fon­tosság leginkább az idősebbek, a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az individualisztikus kultúrában élők egész­ségét javította és boldogságát, jóllétét növelte.

Az eredményeket értelmezve a szer­zők az egyéni tényezőkkel kapcsolatosan kifejtik:

A férfiakhoz képest a nők mindegyik kultúrában nagyobb egészségnyereséget könyvelhetnek el, ha fontosnak tartják a barátságokat. Ennek hátterében az áll­hat, hogy a nők a barátságaikban általában intenzívebben megosztják egymással az érzelmeiket és nyíltabbak, míg a férfiak barátságai több csoportaktivitással és ke­vesebb érzelemkifejezéssel járnak.

A barátságot fontosnak tartó időseb­bek magasabb egészségi és jólléti szintje arra utal, hogy a kapcsolatok ápolása si­keres megküzdési stratégia az idősödés nehézségei közepette.

A magasabb iskolai végzettségűek egészségesebbek és nagyobb a szubjek­tív jóllétük, mégis az alacsonyabb iskolai végzettségűek profitálnak a legtöbbet abból, ha nagyra tartják a barátságokat: esetükben a jó barátságok részben kom­penzálják az alacsony iskolai végzettség egészséghátrányait.

Az ország szintű tényezőkkel kapcsola­tos eredmények értelmezéséhez a szerzők a következőket fűzik hozzá:

A barátságok értékelése jobban befo­lyásolja azon országok lakóinak egészségét és jóllétét, ahol nagy a jövedelmi egyen­lőtlenség, vagyis a jó barátságok részben kompenzálják az egyenlőtlen társadalmak lakóit fenyegető egészséghátrányokat.

Az individualizmus alacsonyabb jóllétet jelez előre, de minél individualisztikusabb egy ország, lakói annál nagyobb egészség- és jóllétnyereséget érnek el a barátságok nagyra értékelésével: az individualisztikus kultúrákban a jó barát­ságok részben kompenzálják az individualizmus és a jóllét negatív kölcsönhatását.

A bizonytalanság rosszabb egész­séggel és alacsonyabb jólléttel jár együtt, azonban a bizonytalansággal sújtott orszá­gokban a barátságfontosság erősebben befolyásolja a jóllétet és az egészséget: a bizonytalanságkerüléssel jellemezhe­tő országokban a bizonytalanság miatti stressz egészségre gyakorolt negatív hatá­sát kompenzálja, ha valaki nagy hangsúlyt fektet barátságaira.

Azok, akik fontosnak tartják a barát­ságokat, különösen egészségesek azok­ban az országokban, amelyek hosszú távú orientációval bírnak, vagyis a barátságok kompenzálják, hogy a hosszú távú orien­táció kevesebb azonnali vágykielégülés­sel jár.

A nagyobb fokú élvezetet engedő or­szágok lakói jobb egészséggel és nagyobb jólléttel bírnak, a tilalomban erős országok lakói pedig különösen nagy egészségnye­reséget érhetnek el, ha nagy hangsúlyt fektetnek a barátságokra.

Összefoglalójukban a szerzők kiemelik: a barátságok nagyra értékelése jobb egész­ségi állapottal és nagyobb szubjektív jóllét­tel jár együtt; különösen alacsony jólléttel járó viszonyok között javítja az egészséget és a jóllétet. Magyarországon a vizsgálat eredménye szerint alig tartják valamire a barátságokat: hazánk a barátságfon­tosság 1-től 5-ig terjedő osztályozásában kettest kapott.

 

Dr. Kazai Anita

 

Az ismertetés akapjául szolgáló közlemény:

Lu P, Oh J, Leahy KE, Chopik WJ. Friendship Impor­tance Around the World: Links to Cultural Factors, Health, and Well-Being. Front Psychol 2021. január 18, https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.570839

Dr. Kazai Anita, Orvostovábbképző Szemle
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.