A kisfokú albuminuria, a microalbuminuria és a proteinuria mint kardiovaszkuláris kockázatjelzők
Főbb tézisek:
1. A vese szerkezeti átépülésének középpontjában a vérnyomás és a vércukorszint, valamint az angiotenzin II hatásai állnak. A microalbuminuria mind a háziorvosi gyakorlatban, mind az átlagnépességben gyakori.
2. Az albumin megjelenése a vizeletben (még akkor is, ha koncentrációja a microalbuminuria küszöbértéke alatt marad) a kardiovaszkuláris kockázat fokozódásával jár.
3. Csökken a renális és a kardiovaszkuláris eredetű halálozás, ha a microalbuminuriát a renin–angiotenzin rendszer gátlószereinek nagy dózisú adagolásával kezeljük.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!