A nehezen kontrollálható vagy rezisztens hypertonia kivizsgálása és kezelése
Az Egyesült Államokban 65 millióra tehető a magas vérnyomásban szenvedő felnőttek száma, s közülük körülbelül 40 millió beteg vérnyomása nincs megfelelően beállítva. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanennyi lenne a nehezen kontrollálható hypertoniában szenvedők száma is, de jól tükrözi, hogy sokszor nehéz elérni a célul tűzött vérnyomásértéket. Bár a beteggel kapcsolatos tényezők (pl. terápiahűség) alapvetően fontosak a kontroll megvalósításában, hasonlóan lényegesek az orvoshoz kapcsolódó faktorok is (például az, hogy az orvos elfogadja-e a célérték feletti vérnyomást; mennyire biztos abban, hogy a mért érték megfelel a beteg „valódi” vérnyomásának; illetve mennyire aktív a gyógyszerfelírásban).
Rezisztens hypertoniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás annak ellenére meghaladja a célértéket, hogy a beteg tartja magát a legalább három, különböző osztályba tartozó szerrel, megfelelő dózisban végzett vérnyomáscsökkentő kezeléshez. Ideális esetben a kombináció egyik tagja diuretikum. Az egyéb szerek között rendszerint van még egy olyan készítmény, amely a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszerre (RAAS) hat (ACEgátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló [ARB]) és egy kalciumcsatornablokkoló vagy béta-blokkoló.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
a szerző cikkei
Alan L. Hinderliter, MD
a szerző cikkei
Dr. med. habil. Barna István
a szerző cikkei