A növényi alapú diéták kardio-metabolikus haszna

Napjainkban a kardio-metabolikus betegségek (közöttük az iszkémiás szívbetegség, stroke, elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség) komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelentenek. Ezekből az alapbetegségekből kiinduló halálokok mintegy fele megelőzhető lenne megfelelő étrend mellett. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint például magas sóbevitel és a feldolgozott húskészítmények nagy arányú fogyasztása, valamint az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel több mint 45%-kal emeli a kardio-metabolikus betegségek miatti elhalálozást. A növényi alapú étrend elsősorban gabonák, zöldségek, hüvelyesek, zöldségek és magvak fogyasztását javasolja az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése mellett. Míg egyes irányzatai azonban csak növényi eredetű tápanyagok fogyasztását engedélyezik, addig mások csak a hús fogyasztását tiltják, például a lacto-ovo-vegetáriánusok tojás- és tejtermékek fogyasztását is elfogadják.

Jelen közleményben a növényi alapú étrend hatásait vizsgáló klinikai tanulmányokat, összefoglaló közleményeket és metaanalíziseket elemezték. Következtetéseik szerint a növényi alapú (vegetáriánus és vegán diéták) jelentősen hozzájárulnak a megfelelő tápanyagbevitelhez és alkalmazásuk mellett kisebb a bármilyen okból bekövetkező halálozási arány, valamint alacsonyabb a kövérség, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma és a koszorúsér betegségek kialakulásának esélye is (utóbbi két betegség mintegy 50%-kal alacsonyabb arányban fordul elő növényi alapú táplálkozás mellett). Evidencián alapuló tény, hogy a növényi alapú diéták a koszorúsér betegségek előfordulását 40%-kal, az agyi érkatasztrófák kialakulását pedig 29%-kal csökkentik. Mindemellett ilyen étrend mellett szinte fele arányban alakul ki metabolikus szindróma.

A növényi alapú diéták kedvező élettani hatásainak hátterében számos ok áll: egyrészt alacsonyabb kalóriabevitel és igen magas rostbevitel, részint a csökkentett telített zsírsav- és koleszterinfogyasztás. Sokkal magasabb arányban tartalmaznak egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat, illetve antioxidánsokat is és igen magas a nyomelem, a növényi fehérje és a növényi szterol tartalmuk. Alacsonyabb energiatartalmuk pedig még a testsúlycsökkenés megjelenése előtt hozzájárul más, előnyös kardio-metabolikus változások kialakításához. A magas rostbevitel telítettség érzését eredményez, ezáltal további felszívódó kalóriáktól kíméli meg a szervezetet és testsúlycsökkenéshez vezet, mindemellett pedig elősegíti a koleszterinszint, a vérzsír szintek és a vércukorszint csökkenését is. A növényi szterolok csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót és mortalitást, gyulladásgátló hatással bírnak és kedvező hatást gyakorolnak a véralvadásra, a vérlemezkék működésére és az endothel funkcióra is. Mindemellett pedig 2-es típusú cukorbetegség mellett jelentős glikémiás kontrollt nyújtanak.

A növényi diéták melletti szénhidrát-, fehérje- és zsírbevitel megfelelő aránya még vita tárgyát képezi, azonban egyelőre nem mutattak ki egyértelmű összefüggést az alacsonyabb szénhidrát bevitel előnyösebb kardiometabolikus hatásaira vonatkozóan. A növényi alapú diéta makrotápanyag-eloszlásának meghatározásakor célszerű minden esetben egyéni igényeket és szükségleteket kell figyelembe venni.

A helyesen összeállított növényi alapú táplálkozás egészséges, effektív testsúly- és glikémiás kontrollt nyújt, valamint számos metabolikus és kardiovaszkuláris előnyhöz juttatja a szervezetet; visszafordítja az érelmeszesedést és csökkenti a vérzsír-, valamint vérnyomás szinteket. Ezeket az előnyös élettani hatásokat diétás útmutatókban és ajánlásokban mindenképpen népszerűsíteni kellene.

Forrás: Nutrients