Az allergia és a diszbiózis kapcsolata a korai csecsemőtáplálás tükrében
Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.
Az elmúlt 10 évben gyermekeknél 10-szeresére növekedett az allergiás megbetegedések száma. Ennek egyik oka természetesen a jobb és részletesebb diagnosztika, azonban az emelkedés jelentős mértékben az esetek abszolút számának a növekedéséből adódik. A nyugati életstílus, életmód, étrend és a különböző idegen anyagok megjelenése a táplálékokban (tartósítószerek, antibiotikumok, vegyszerek) és a levegőszennyezettség fokozódása jelentős mértékben hozzájárult az enterális és a legúti allergiás kórképek megszaporodásához.
Másrészről ismert, hogy a bél mikroflórájának a minőségi és mennyiségi felborulása (diszbiózis) számos betegség okozója és következménye is lehet. A felnőttkorra jellemző mikroflóra struktúra 2. éves életkorra alakul ki. Ezt a folyamatot az első 1000 napban ért ártalmak jelentős mértékben képesek károsítani, mint a terhesség, szülés lefolyása és a csecsemő táplálása.(1) Az első 1000 nap a lehetőségek és a fogékonyság ablaka. Lehetőség eubiozis esetén tolerancia kialakulására, diszbiózis esetén fogékonyság az allergiás kórképekre. (mogyoró allergia). Ezt nevezzük a tolerancia és az allergia egyensúlyának.
Diszbiózis esetén az adaptív immunrendszer, a bélrendszer elsőrendű védelmi vonala is károsodik, a T reg. sejtekből kevesebb Th1 és több Th2 sej képződik, ami az immuntolerancia és az allergia libikókáját az allergia irányába tolja el.
A klinikai gyakorlat és megfigyelés egyértelműen igazolja az allergiás megbetegedések családi halmozódását és öröklődését. Az allergiás kórképek elmúlt évtizedekben észlelt örökletes megszaporodását a gén strukturális megváltozása nem okozhatja, csak a nemzedéken belül kialakuló epigenetikai változások. (2) Diszbiózis esetén a prebiotikus rostok lebomlása során kevesebb rövid szénláncú zsírsav (SCFA) keletkezik. Klinikai tanulmányok igazolták, hogy a csökkent vajsav termelődés az epigenetikai folyamatokat módosítja. (metiláció, hiszton acetiláció). A kevesebb bétahidroxi vajsav kedvez az allergiás megbetegedések kialakulásának. (3)
Szoptatás esetén sokkal ritkábban alakul ki diszbiózis, sőt a kialakuló diszbiózis is normalizálódik. A csecsemők tápszeres táplálásánál fontos a megfelelő pre-és probiotikum szupplementációja, hogy ne alakuljon ki diszbiózis.
A civilizált környezet káros hatásainak a csökkentése társadalmi feladat, azonban a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek, fontos feladata a csecsemőket érő külső ártalmak hatásainak minimalizálása, anyatej hiányában pra-és probiotikumokkal kiegészített tápszer használata a diszbiózis megelőzése és a következményes allergiás kórképek minimalizálása miatt.
A tesztkitöltésért kattintson ide:
https://otszonline.hu/cikk/kreditpontos_kviz_modulok?preview
Irodalomjegyzék:
- Notarbartolo V, Carta M, Accomando S, Giuffrè M The First 1000 Days of Life: HowChanges in theMicrobiotaCanInfluenceFoodAllergyOnset in Children. Nutrients. 2023 Sep 16
- Margherita Di Costanzo,Nicoletta De Paulis, Maria Elena Capra, and Giacomo Biasucci. Nutrition during Pregnancy and Lactation: Epigenetic Effects on Infants’ Immune System in Food Allergy, Nutrients. 2022 May
- Microbial Dysbiosis Tunes the Immune Response Towards Allergic Disease Outcomes TracyAugustine, ManojKumar, SouhailaAlKhodor,and Nicholas van Panhuys ClinRevAllergyImmunol. 2023; 65(1): 43–71.
